Oltás az Alzheimer-kór ellen?

Új módot fedezett fel a kanadai Laval Egyetem és az egyik gyógyszergyártó cég kutatócsoportja az agy természetes védekezési mechanizmusának stimulálására az Alzheimer-kórban szenvedők esetében.

Ez az áttörés, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS ismertet, megnyithatja az utat az Alzheimer-kór kezelésének kifejlesztése és annak az oltásnak a létrehozása előtt, amely meggátolja a betegség kialakulását.

Az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője a béta-amiloid fehérjét tartalmazó plakkok kialakulása az agyban. A Serge Rivest professzor vezette kutatócsoport egy olyan molekulát azonosított, amely stimulálja az agy immunsejtjeinek az aktivitását. Az MPL molekulát (monofoszforil lipid A) a GSK már széles körben használja oltóanyag segédanyagaként, biztonságosságát már igazolták.

Alzheimer-kóros egerekkel három héten keresztül folytatott kísérletekben az állatok hetente kaptak MPL injekciókat, amelyek eltakarították a plakkokat az állatok agyából. A kutatók tesztelték az állatok képességét is arra, hogy új feladatokat tanuljanak meg, és jelentős javulást mutattak ki a kognitív funkciókban ugyanezen időszak alatt.

A kutatók az MPL felhasználásának két lehetőségét látják: Alzheimer-kóros emberek esetében injekcióként alkalmazhatnák a betegség előrehaladásának lelassítására, illetve oltóanyag készülhetne, amely antitestek termelését ösztönözné a béta-amiloid ellen.

"A vakcinát olyan embereknél lehetne alkalmazni, akiknél már kifejlődött a betegség, hogy stimulálja a természetes védekezési folyamatot. Megelőzésként is lehetne használni olyan emberek esetében, akiknél magas az Alzheimer-kór kifejlődésének kockázata" - idézte Rivest professzort a tudományos hírportál.

"Amikor kutatócsoportunk egy évtizeddel ezelőtt munkához látott az Alzheimer-kórt illetően, a célunk az volt, hogy jobb kezelési módokat dolgozzunk ki a betegek számára. Ezzel a felfedezéssel, úgy gondolom, közel járunk célunkhoz" - tette hozzá.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, reggel és délelőtt csak időszakosan, délutántól viszont nagyobb területen és határozottan csökken a felhőzet. Átmeneti szünet után ismét többfelé valószínű időszakos eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között, az Északi-középhegység területén néhol 12 fok alatt valószínű. Késő estére általában 5 és 10 fok közé hűl le a levegő. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!