Akik nem szívesen mozognak, gyakran viccelődnek azzal, hogy allergiások a testedzésre. Ugyanakkor – mint azt Shafqat Ahrar Jaigirdar, a Sheffield Hallam Egyetem immunológus kutatója írja a The Conversation oldalán – sokak számára az edzésallergia valós probléma, amely rendkívül veszélyessé válhat, ha nem fedezik fel időben. A jelenség neve fizikai terheléshez társuló anafilaxia, amely kezdetben testszerte jelentkező viszkető érzést vált ki, majd rövidesen légzési nehézségekhez vezethet. Becslések szerint világszerte az anafilaxiás esetek 2,3–5 százalékát testmozgás váltja ki.
Okozhat allergiát az edzés?
Az edzés indukálta anafilaxiát először az 1970-es években írták le coloradói orvosok egy 30 éves hosszútávfutó esetén keresztül. A sportoló néhány nap különbséggel többször is kórházba került, miközben tréningezett. A kórházi vizsgálatok alapján a véréből minden olyan tipikus paraméter kimutatható volt, amelyek súlyos allergiás reakcióra, anafilaxiára utalnak. További vizsgálatok alapján kezelőorvosai arra is rájöttek, hogy a beteg panaszai csak akkor jöttek elő, ha edzés előtt tenger gyümölcseit fogyasztott.
Mára ismert, hogy a probléma nem minden esetben köthető élelmiszer-allergénekhez. Amikor igen, akkor általában olyan ételek állnak a háttérben, mint a kagyló, a diófélék, a tojás, a tej és a búza. Ugyanakkor ezen túlmenően egyes gyógyszerek, fertőzések, hormonális változások, alkoholfogyasztás, de még akár pollenek is közrejátszhatnak az edzés közbeni rosszullétekben. Sőt, előfordul, hogy a fizikai megterhelés önmagában is képes allergiás reakciót kiváltani.
A fizikai terheléshez társuló anafilaxia tünetei nem különböznek jelentősen más típusú allergiás reakciók szimptómáitól. Viszkető kiütések, duzzadt ajkak, bizsergő érzés a szájban, olykor hányinger, hányás. Súlyos esetben pedig felléphetnek légzési vagy keringési zavarok is. Mindez legtöbbször aerob típusú mozgásformák nyomán jelentkezik, például futás, labdarúgás, tánc vagy éppen kertészkedés közben. A diagnózist legtöbbször fiatal felnőtteknél állítják fel, de mindkét nemnél és bármely életkorban kialakulhatnak panaszok.
A mozgásallergia kiváltó okai
Noha a jelenséget hosszú évek óta vizsgálják a kutatók, a pontos kiváltó okok egyelőre nem tisztázottak. Eleinte az orvosok azt feltételezték, hogy csupán egyszerű élelmiszer-allergiáról lehet szó. Azóta azonban számos olyan tanulmány látott napvilágot, amely ellentmond ennek.
A legtöbb információt mindeddig egy közelmúltbeli kutatás tárta fel, amely az úgynevezett allergénspecifikus immunterápia kapcsán folytatott kísérleteken alapult. Ennek lényege, hogy ételallergiás betegek fokozatosan növekvő mennyiségben fogyasztják rendszeresen az adott allergén élelmiszert. Így el lehet érni, hogy az immunrendszer úgymond hozzászokjon az allergénhez, és képes legyen tolerálni azt a szervezet. Kiderült azonban, hogy az immuntréning hatásait semmissé teheti, ha a betegek az allergén bevitelét követően testmozgást végeznek. A kutatók számításai szerint akár fele akkora dózisú allergén is kiválthat allergiás reakciót az arra érzékenyek körében, ha rövid időn belül fizikailag megterhelő mozgás követi a bevitelt.
Olyan esetekről is születtek beszámolók, amikor a betegeknél ismert allergia nélkül alakult ki több alakalommal is fizikai terheléshez társuló anafilaxia. Az immunológus szakember szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy vagy valamilyen rejtett allergén játszott közre ezekben az esetekben, vagy a mozgás önmagában is lehet a kiváltó tényező. Hozzáteszi továbbá, hogy az említett immunterápiás kísérletben sem mindenkinél alakult ki anafilaxia közepesen intenzív vagy intenzív megterhelés mellett. „Összességében ez azt jelzi, hogy nehéz előre megmondani, mikor jelentkezik a terhelés által kiváltott anafilaxia. Egyszersmind arra utal, hogy további, jelenleg még nem azonosított tényezők is szerepet játszhatnak a tünetek kiváltásában” – írja Shafqat Ahrar Jaigirdar.
Az egyik széles körben elterjedt elmélet szerint az immunsejtek egy típusa, a hízósejtek központi szerepet játszhatnak a rosszullétekben. Ezek különböző vegyületeket juttatnak a véráramba, például hisztamint. Normál esetben a hisztamin segíti a vérkeringés, a nyáktermelődés és a légutak kitágulása szabályozását, védelmet nyújtva a fertőzésekkel és a sérülésekkel szemben. Allergiás reakciók esetén viszont a hisztamin felelős számos olyan panasz kialakulásáért, mint a viszketés, bőrpír vagy éppen a légutak beszűkülése. Edzés közben fellépő anafilaxia kapcsán pedig úgy tűnik, hogy a hízósejtek rossz időpontban aktiválódva hirtelen hisztaminfelszabadulást okoznak, emiatt szűkülnek be a légutak és a vérerek.
Hogyan kezelhető az edzéssel szembeni allergia?
Az orvosi kezelések célja az allergiás reakciók súlyosságának és gyakoriságának mérséklése. Ezt általában életmódbeli eszközökkel lehet elérni, például az edzésintenzitás csökkentésével, majd fokozatosan növelésével addig, amíg a szervezet ezt tolerálja. Ismert allergia esetén javasolt továbbá legalább négy órát várni a testmozgással azután, hogy az adott allergénnel érintkeztünk. Diagnosztizált betegek számára szintén fontos, hogy mindig hordjanak magukkal orvosi vényre kapható adrenalininjekciót. Ezzel összefüggésben érdemes továbbá társaságban eljárni edzeni, hogy baj esetén legyen mellettünk valaki, aki felismeri a figyelmeztető jeleket és ismeri az adrenalin beadásának lépéseit is. Az immunológus rámutat: kulcsfontosságú, hogy az edzést már az allergiás reakció első jeleinél szakítsuk félbe. Végezetül hozzáteszi, hogy enyhébb panaszokkal küzdő betegek számára a kezelőorvos antihisztamin hatóanyagú gyógyszert is felírhat.
„A jó hír az, hogy a legtöbb ember, akinél fizikai terheléshez társuló anafilaxiát diagnosztizálnak, képes viszonylag normális, aktív életet élni. Ennek alapja az odafigyelés, az életmódbeli alkalmazkodás és szükség esetén a gyógyszeres kezelés. Fontos azonban, hogy mindig felkészülten várjuk, ha esetleg bármi történne. Így ugyanis egy alapvetően egészséges szokás nem fordul majd át egészségügyi vészhelyzetté” – summáz a szakember.
