Néha azonban ezek az immunsejtek kicsit túlbuzgó módon viselkednek, és olyan ártatlan dolgokat sem akarnak átengedni, mint a mogyoró vagy a búza proteinje.
A tudósoknak azonban sikerült beazonosítaniuk a vékonybélben azokat a sejteket, melyek bizonyos proteineket képesek átjuttatni ezen a vonalon, és az immunrenszert is meg tudják győzni arról, hogy nem kell tőlük félni. A című lapban megjelent felfedezésnek hála a szakemberek talán végre megtalálják a gyógymódot a különféle, súlyos ételallergiák ellen.
A St. Louis-i Washington Egyetemen dolgozó Rodney Newberry által vezetett kutatás során a szakemberek először arra lettek figyelmesek, hogy a dendrikus sejtek, melyek az immunrendszer részét képezik, valahogy eljutottak a bél központjába, hogy az ott elhaladó ételdarabokat "megkóstolják". Eközben azonban antigénekre bukkantak, amiket "magukkal vittek" további vizsgálódás céljából. Miután az antigének eljutottak a bélhez, a dendrikus sejtek segítői az immunrendszerben vagy semlegesítették azokat, vagy - amennyiben idegennek és potenciálisan veszélyesnek vélték őket - végeztek velük.
A következő lépés az volt, hogy Newberry munkatársa, Mark Miller mikroszkóp segítségével egerekben próbálta kideríteni, pontosan melyik dendrikus sejtek vesznek részt a fenti folyamatban, és mi is történik valójában. Azonban ahelyett, hogy megtalálta volna ezeket a sejteket, Miller egy közvetítőre - az úgynevezett kehelysejtre - bukkant, amely antigéneket kísért át a bélfalon, hogy azokat átadja a dendrikus sejteknek. Millernek sikerült felvételt készítenie egy kehelysejtről, amint épp elnyelt egy cukorantigént, melyet nem sokkal azelőtt fogyasztott el az egér, és ezt továbbszállította az egyik dendrikus setjhez.
Amint arról Newberry beszámolt, a várakozásokkal ellentétben a gyulladásos bélbetegséget az okozhatja, hogy ezek a kehelysejtek nem a megfelelő helyekre szállítják az antigéneket, vagy nem is szállítják azokat sehova, netán éppen túl sokat szállítanak belőlük. Hogy pontosan melyik az igaz, azt egyelőre nem sikerült kideríteni.
A kutatók abban bíznak, egy nap olyan gyógyszeres kezelések kifejlesztésére tudják majd használni a kehelysejteket, mellyel féken lehet tartani a túlzottan éber immunrendszert.
