Tényleg erősíti a fejlődő gyermeki szervezet védelmét, ha a kicsi olykor bepiszkolja magát az udvaron vagy a játszótéren? Nos, ha röviden szeretnénk válaszolni a kérdésre, akkor: igen. Mint azt a Live Science írja szakértők bevonásával készült cikkében, több tanulmány is igazolja, hogy a természetes szennyeződésekkel való érintkezés csökkentheti az allergiák és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. Magyarán védelmet nyújthat olyan panaszok ellen, amelyek alapja, hogy az immunrendszer tévesen indít támadást máskülönben ártalmatlan allergénekkel vagy a szervezet saját szöveteivel szemben.
A kosz erősíti az immunrendszert?
Érdemes megemlíteni, hogy az immunrendszer fejlődése szempontjából az első néhány életév rendkívül meghatározó. Az immunsejtek ebben az időszakban tanulnak meg úgymond különbséget tenni a test saját sejtjei és az idegen anyagok között, illetve utóbbiaknál a veszélytelen tényezők és a kórokozók között. Graham Rook mikrobiológus, a University College London nyugalmazott professzora elmondása szerint mindebben fontos szerepet játszanak a bélrendszerben élő mikrobák. Ezeket hívjuk összefoglalóan bélmikrobiomnak vagy régiesebb elnevezéssel bélflórának. Szerepük nem csupán hasznos, hanem kifejezetten létfontosságú, hiszen a többi között a vitamintermelő és az emésztési folyamatokban is részt vesznek.
A születést követő első év nagyon fontos a bélflóra kialakulása szempontjából. Hüvelyi szülés és szoptatás esetén az újszülöttek és csecsemők édesanyjuktól is kapnak hasznos baktériumokat, majd ahogy növekednek, számos más forrásból is bejuthatnak különböző mikrobák a szervezetükbe. Rook egy 2003-ban leírt elmélete, a régi barátok hipotézis szerint minél több mikroorganizmussal érintkezünk korai gyermekkorban, annál sokszínűbb a mikrobiomunk. Egyszersmind immunrendszerünk is annál hatékonyabban tud különbséget tenni a barátok és ellenségek között. Ilyen módon a régi barát kifejezés a hasznos, avagy kommenzális mikrobákat foglalja magában, amelyek anélkül élnek a testünkön vagy testünkben, hogy kárt okoznának.
Kapcsolódó cikk
Rook hipotéziséhez hasonló logikát követ a széles körben ismert higiéniai elmélet is. Ez leegyszerűsítve arról szól, hogy azok, akik életük korai szakaszában kevés baktériummal és egyéb mikroorganizmussal érintkeznek, hajlamosabbak az immunológiai eredetű megbetegedésekre. Számos kutatás igazolta például, hogy azon gyermekek körében, akik állattartó gazdaságok közelében vagy olyan háztartásban nőnek fel, ahol háziállat is él, ritkábban jelentkeznek gyermekkori allergiák.
Rook felvetése annyiban eltérő ugyanakkor, hogy a kommenzális mikrobák fontosságát hangsúlyozza, szemben a fertőző kórokozókkal. Ezt a feltevést pedig kutatások is alátámasztják: egyes európai tanulmányok arra utalnak, hogy a betegséget kiváltani képes baktériumokkal való korai érintkezés nem nyújt védelmet az allergiák kialakulásával szemben. Szintén fontos kritika a higiéniai elmélet kapcsán, hogy az alulértékeli a jó higiéniai gyakorlat fontosságát a betegségmegelőzésben, azt az érzetet keltve, hogy az ember egyszerű "túl tisztává" vált. Eközben a régi barát hipotézis magyarázatul szolgálhat arra, hogy az antibiotikumok túlhasználata kisgyermekeknél, amely a bélflóra hasznos baktériumait is pusztítja, valamint a császármetszés, amely esetén az újszülött nem érintkezik az anyai hüvelyi baktériumokkal, miért köthető az allergiák fokozott kockázatához.
Egy 2020-ban publikált finnországi kísérlet fontos eredményekről számolt be a területen. A kutatók azt vizsgálták, hogy vajon a gyerekek immunrendszer erősíthető-e erdőtalajról származó fűvel és földdel. Egészen pontosan városi óvodák udvarát szórták le ezekkel a természetközeli elemekkel. Azt találták, hogy alig egy hónapon belül számottevően erősödött a gyerekek bőrén élő baktériumok diverzitása, továbbá a laborvizsgálatok tanúsága szerint a vérükben is javultak az immunszabályozó paraméterek. Mindez pedig arra utal, hogy a talajban lévő mikrobákkal érintkezve az immunrendszer egészségesebb módon fejlődik, és elméletben csökken annak a veszélye, hogy túlműködjön. Ugyanígy egy 2024-es svéd tanulmány szintén arra jutott, hogy azok a gyerekek, akik tejtermelő gazdaságokban vagy házikedvencek mellett nőnek fel, ritkábban küzdenek allergiával. Egyszersmind több ártalmatlan vagy hasznos baktérium mutatható ki a bélflórájukban, és valószínűsíthető, hogy a két jelenség összefügg egymással.
Nem csak a mikrobiom számít
Dr. Robert Wood, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine gyermekgyógyász professzora arra hívja fel azonban a figyelmet, hogy bár a mikrobiom valóban fontos, számos egyéb tényező is kihatással van arra, hogy kinél alakulnak ki allergiák és kinél nem. Szerinte a legfontosabb üzenet valóban az, hogy érdemes arra biztatni a kicsiket, hogy töltsenek minél több időt a szabadban, játsszanak a homokban. Ezzel együtt fontos szem előtt tartani, hogy a tudósok előtt ma is számos kérdés megválaszolatlan, és a meglévő ismereteink az immunológiai betegségek kockázati tényezőiről nem feltétlenül fordíthatók le egyszerű gyakorlati tanácsokra. Példaként említi, hogy még ha a kutatások szerint a kutyatartás csökkentheti is az allergia fellépésének veszélyét, csak ezért nem tanácsos senkinek sem befogadnia a kutyát egyfajta garantált megelőzési módszerként.
Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy a kinti piszokban számos kártékony szennyeződés is előfordulhat, kezdve az ólomtól különféle élősködőkig. Éppen ezért Wood szerint arra mindenképpen érdemes szülőként odafigyelnünk, hogy gyermekünk véletlenül se egyen a homokból játék közben, illetve ne lélegezze be azt közvetlenül.
