Nem mindegy, hol laknak az allergiások

Német tudósok kimutatták, hogy egyes régiókban a pollenszezon hosszabb ideig tart és intenzívebb, és ez nagyrészt az éghajlatváltozásnak köszönhető.

Rossz hír az allergiásoknak: egyre rosszabb lesz nekik a klímaváltozás miatt. Legalábbis német kutatók arra jutottak, hogy az éghajlatváltozás miatt a pollenek terjedése hosszabb ideig tart, és az allergiás rohamok is súlyosabbá válnak, különösen az ipari körzetek mellett élőknél. Az allergiás szezon kitolódását nemcsak a hőmérséklet emelkedése, hanem más éghajlati tényezők, például a növekvő szén-dioxid mennyiség is befolyásolja.

A klímaváltozás miatt kitolódik és intenzívebbé válik a pollenszezon. Fotó: Getty IMages

A kutatók hat, bajorországi régióban található pollenmonitorozó állomást vizsgáltak , és 1987 és 2017 közötti adatokat elemeztek. E szerint a beporzási időszakok korábban kezdődnek és hosszabb ideig tartanak. Egyes növényfajok (például a mogyoró és az éger) beporzási szezonja évente akár 2 nappal is eltolódott, míg más fajok (amelyek később virágoznak az évben, például a nyír vagy a kőris) évente 0,5 nappal korábbra helyezték a beporzási időszakot. Bár a kutatócsoport Németország egy részére összpontosított, nem látnak okot, hogy ugyanez a tendencia ne forduljon elő a világ más részein is.

A pár napos eltolódás látszólag minimális változást jelent, de valójában igen jelentős. Gondoljunk például a globális középhőmérséklet mindössze 1-2 fokos emelkedésére – ennyi már elég is ahhoz, hogy szélsőséges időjárási események alakuljanak ki, és veszélybe kerüljön az eddigi emberi élet. Ugyanakkor a német kutatók szerint a pollenek esetében többről van szó, mint pusztán a hőmérséklet emelkedéséről. A pollenek ugyanis több száz kilométert is képesek utazni, így az éghajlatváltozás hatással van a fajok elterjedésére. Erre az a bizonyíték, hogy olyan polleneket is találtak az állomásokon például nyírfából, amelyek akkor és ott még nem virágoztak. Vagyis távolabbról kerültek oda.

Hogy honnan, az egy jó kérdés. A kutatók szerint az idő előtti pollenszállítás részben az ipari körzetekhez köthető. A levegőben lévő szén-dioxid mennyisége elsősorban ezeken a területeken magasabb, ami hozzájárulhat a hosszabb és intenzívebb pollenszezonok kialakulásához. Mindez oda vezet, hogy gyorsabban és sűrűbben jelenhetnek meg a pollenek olyan területeken és időszakokban is, ahol eddig nem találkozhattunk velük, illetve "új" pollenfajok is felbukkanhatnak, melyekhez az emberek még nem szoktak hozzá.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +3 °C

Északnyugat felől tovább növekszik, vastagszik a fátyolfelhőzet, amely olykor erősebben szűrheti a napsütést, takarhatja is a napot. Eközben délkeleten kora délelőttig lecsökken a felhőzet, majd délutánra ismét gomolyfelhők képződnek a keleti országrészben. Estig csapadék még nem várható. A délnyugati szél nagy területen megélénkül, a Dunántúlon néhol erős lökések is lehetnek. A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.