Mi az: köhög, tüsszög, nem influenzás?

Tavasz: zöldülő természet, napsütés, enyhén bedugult orr és kaparó torok reggelenként. Nyár: virágzó fák, üde lombok, viszkető szájpad, könnyező szem és folytonos tüsszögés. Itthon a lakosság 15 százaléknak ismerős a helyzetjelentés.

Allergiás túlérzékenység

Persze az allergének korántsem merülnek ki a fent említett pollenekben: a háziporatka, az állat szőr, a penészgombák, egyes gabonaporok vagy mosóporok mind túlérzékenységet okozhatnak az allergiára hajlamos személyben. Az allergia az immunrendszer fokozott, kórosnak tekinthető reakciója az allergénekre.

A túlérzékenység kóros állapot, amelyben az érintett személyeknél olyan anyagok okozzák a megbetegedést, amelyek a szervezet számára egyébként veszélytelenek: ekkor az embert körülvevő "szokványos" anyagokkal szemben is támadásba indul a szervezet védekező rendszere. A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és allergiás nátha (szénanátha) formájában jelentkezik.

Allergiás nátha

Az allergiás nátha legjellemzőbb tünetei közé az orrviszketés, az orrdugulás, az orrfolyás és a folytonos tüsszentés tartozik. Ezeket a tüneteket igen gyakran kíséri a kötőhártya gyulladása, amely a szem viszketésével és könnyezésével jár. Az allergén jelenlétében ez az állapot tartósan fennáll, tehát éjjel is panaszokat okoz: az alvászavar és a kialvatlanság ezért fáradékonysághoz, kimerültséghez, koncentrációzavarhoz és ingerültséghez vezet.

Az allergiás nátha vagy szezonálisan jelentkezik, vagy egész évben panaszt okoz. A szezonális forma kialakulásáért Magyarországon leggyakrabban a parlagfüvet és a fekete ürmöt tehetjük felelőssé, de a tünetek hátterében állhat bármelyik növényi pollen vagy gombaspóra. Az állapotra jellemző a téli tünetmentesség, amelynek a kora tavaszi virágzás vet véget. Az egész évben panaszt okozó allergiás nátha kiváltói a perenniális allergének: a háziporatka, az állatszőrök és a madártoll allergénjei.

Allergiás asztma

Az allergiás asztma tünetei már sokkal súlyosabbak, mint a szénanátháé, és nem szabad elfelejteni, hogy az esetek 30%-ban az allergiás náthához asztmás megbetegedés is társul. Az allergén belégzése után szinte azonnal fellép a nehézlégzés és száraz köhögés, amelyet a mellkasban kialakuló nyomásérzés kísér. A hörgők szűkületet okozó görcse miatt nehezített a kilégzés, az ezzel járó sípolást gyakran szabad füllel is hallani lehet. A roham pár perctől néhány óráig tart, majd a beteg légzése - amennyiben nem alakul ki súlyos asztmás roham - rendeződik.
Az allergiás asztma lehetséges okai szintén változatosabbak, mint a szénanátha hátterében álló tényezők. A szezonális asztma tünetei - a szezonális allergiás náthához hasonlóan - az év meghatározott időszakában jelentkeznek; ebben az esetben kiváltó okként azokat a növényi polleneket vagy gombaspórákat kell keresni, amelyek virágzása, terjedése az adott hónapokra jellemző. A perenniális asztma hátterében szintén a háziporatka, illetve az állati szőrök, madártollak allergénjei állnak.

Külön csoportot alkot a foglalkozási asztma. Az állati eredetű allergének által kiváltott megbetegedés elsősorban azok között jelentkezik, akik állattenyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkoznak; a növényi eredetű allergének okozta allergiás asztma pedig, amely a különböző gabonaporok, lisztek, a kávé és a tea szálló porának belégzése következtében alakul ki, leggyakrabban a pékek és a cukrászok között fordul elő. Az enzimek okozta allergiás asztma azok életét nehezíti meg, akik az élelmiszer- illetve gyógyszeriparban dolgoznak, esetleg mosóporok gyártásánál segédkeznek.

Az enyhülést hozó szerek

Noha az allergiás betegségek esetében kiemelkedő jelentőséggel bír a prevenció, a megbetegedés gyógyszeres kezelésének célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. A tünetek enyhítésére többek közt olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek az immunrendszer kóros folyamatának különböző lépéseibe avatkoznak bele. Az antihisztaminok az allergiás reakció legfontosabb közvetítő anyaga, a hisztamin hatását akadályozzák úgy, hogy kötődnek bizonyos hisztaminreceptorokhoz és nem engedik, hogy a hisztamin kötődjék ezekhez és ezáltal kifejtse hatását. Több generációjuk ismert, a régebbi, úgynevezett elsőgenerációs szerek - a központi idegrendszerbe bejutva - nagyfokú álmosságot, tompultságot okoznak. Az új típusúak, a másodikgenerációs antihisztaminok mellékhatásprofilja azonban sokkal kedvezőbb és terápiás hatékonyságuk is jelentősen felülmúlja a régebbi molekulákét.

A szelektív béta2-receptor agonisták a legelterjedtebb asztmás rohamoldók, amelyek a hörgőgörcsöt enyhítik. Ezek nélkül asztmás beteg általában nem megy el otthonról, vagy nem érzi magát biztonságban. Használatuk az aeroszolos készülékek elterjedése óta egyszerű, hatásukat percek alatt kifejtik, helyileg és a szokásos dózisokban alkalmazva mellékhatás ritkán lép fel.

Az alfa1- és alfa2-receptor agonisták az orrnyálkahártyán helyi érszűkítő hatást fejtenek ki, ezért gyorsan csökkentik az orrdugulást. Alkalmazásuknak határt szab, hogy használatuk során nagyon hamar hozzászokás alakul ki, és túlzott adagolásuk paradox módon nehezen kezelhető náthát okoz.

A kromolinok szintén szerepet kapnak a nátha, illetve az asztma bizonyos formáinak kezelésében. Száraz por formájában kell őket belélegezni, illetve orrba szippantani. Általában fizikai terhelés által kiváltott asztma esetén a leghatékonyabbak.
A gyulladáscsökkentő, ún. megelőző gyógyszereket mind allergiás asztmában, mind allergiás rhinitisben alkalmazzák. Manapság alapgyógyszernek a kortikoszteroidok számítanak, amelyek a gyulladásos reakció csaknem minden fázisába beavatkoznak; használatuk allergiás asztma esetén helyileg ún. adagoló aeroszolokból, allergiás rhinitisben orrcsepp, vagy orrspray formájában történik. Ezek a szerek jelentik ma az asztma gyógyításának alapját és a nemzetközi allergológus-tüdőgyógyász módszertani állásfoglalás szerint alkalmazásukat asztma esetén mielőbb el kell kezdeni.
Ma már egyre gyakrabban fordulnak a specifikus immunterápia lehetőségéhez, a hiposzenzibilizációhoz. A kezelés lényege az allergén emelkedő koncentrációban való bejuttatása a szervezetbe, célja a szervezet "hozzászoktatása" az allergénhez. A beadás történhet az orrüregbe vagy, a nyelv alá adással, illetve a bőr alá történő fecskendezéssel. A terápia elsősorban pollen- és háziporatka okozta allergiás rhinitis és asztma esetén, valamint méh- és darázsméreg-allergiában javasolt. Nem lévén olyan gyógyszer, amely az allergiás megbetegedést egyszer s mindenkorra meggyógyítaná, a hiposzenzibilizáció egyre elterjedtebb módszernek számít az allergia bizonyos formáinak kezelésében.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt változóan fátyolfelhős lesz az ég, csapadékra ekkor még nincs kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag