Tüsszögés, kaparó torok, orrfolyás, égő szemek - az allergia sokféle tünettel jelentkezhet és világszerte egyre több embert érint. Ezeket a kellemetlen panaszokat ráadásul olyan hétköznapi dolgok válthatják ki - pollen, állatszőr, bizonyos élelmiszerek vagy gyógyszerek -, amelyek egy egészséges ember számára semmilyen gondot nem okoznak. Ma már jól tudjuk, hogy az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a fent említett anyagok valamelyikére, amely egyes esetekben súlyos, életveszélyes állapotot is eredményezhet. A panaszokat már évezredekkel korábban feljegyezték, azok okait azonban csak a 19. században kezdték megismerni.
Magyar orvosnak köszönhetjük az allergia szót
Az allergiás reakciókat már az ókori görögök is feljegyezték, ekkor azonban még egységesen asztmaként hivatkoztak rájuk, amely fulladást, nehézlégzést jelentett. A légúti allergia egyik megjelenési formájával, a szénanáthával elsőként egy John Bostock nevű angol kutató foglalkozott részletesebben a 19. század elején. Ekkor még az orvosok azt gondolták, hogy a jellemzően késő tavasszal jelentkező, szezonális megbetegedések mögött a hőmérséklet emelkedése áll. Bostock tanulmányára támaszkodva egy másik brit orvos, Charles Harrison Blackley ismerte fel, hogy a panaszokat a növényi pollen okozza, hatékony gyógymódot azonban ő sem tudott kifejleszteni.
Az újabb nagy áttörést egy Clemens von Pirquet nevű osztrák kutató érte el, aki észrevette, hogy a himlő elleni oltás sokkal gyorsabb és hevesebb reakciókat vált ki, ha egy második dózisban is megkapják a páciensek. Helyesen arra következtetett, hogy a reakciókat az immunrendszer túlzott aktivitása váltja ki. Ezután egy magyar származású, Bécsben praktizáló orvossal, Schick Bélával közösen dolgozták ki és definiálták az allergia kifejezést, amelyet a görög allos (más), illetve ergon (reakció) szavakból kreáltak.
Miért növekszik az allergiások száma?
Bár az allergia ma már jól ismert probléma, a mai napig számos tévhit él a betegséggel kapcsolatban. Az egyik leggyakoribb, hogy az érintettek már gyermekkoruktól szenvednek tőle. Sokan nem is gondolják, hogy a kellemetlen panaszaikat allergia okozza, hiszen gyermekkorukban még nem szenvedtek tőle. A rossz hír viszont az, hogy a betegség tulajdonképpen bármely életkorban kialakulhat, bár a 60 feletti korosztálynál már nagyon ritkán jelentkezik. Előfordulhat, hogy minden előzmény nélkül, váratlanul alakul ki a betegség, de a felnőttkori allergiás esetek egy része már gyermekkorban is okozott panaszokat, csak azokat nem ismerték fel, vagy a hasonló tünetek miatt egyszerűen megfázásnak hitték.
A betegséggel kezelt személyek száma az utóbbi évtizedekben mégis jelentősen megnőtt, alapvetően két fő okból. Egyrészt azért, mert - és ez a jó hír - az orvostudomány, illetve a különböző diagnosztikai eljárások fejlődésének köszönhetően már egyre pontosabban fel tudjuk ismerni az allergiát, így több érintett tudhat róla, hogy mi okozza a panaszait. Másrészt azért - ez pedig a rossz hír -, mert a kezelt betegek számát a különböző civilizációs ártalmak is tovább növelik: a légszennyezés, a globális felmelegedés miatt elhúzódó pollenszezon, a nem megfelelő lakásviszonyok és a káros szenvedélyek (elsősorban a dohányzás) hatására is egyre több embernél jelentkezik légúti allergia.
Szerencsére a kezelésnek is egyre több módját ismerjük: ma már a patikák polcain többféle, vény nélkül kapható termék elérhető, amik csökkentik a nyálkahártya gyulladását és gyorsan enyhítik a tüneteket. Mindenképpen érdemes azonban az orvosunkkal is konzultálni, aki segíthet a megfelelő termékek és kezelési módok kiválasztásában.
