Latinul Aphthous stomatitisnak nevezik, és rendkívül gyakori: a népesség ötödénél előfordul. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is milliók tapasztalják magukon rendszeresen a kellemetlen tüneteket. Gyermekeknél és tizenéveseknél fordul elő a legtöbbször, és ha már ekkor kialakult, évekig is tarthat az afta elleni küzdelem.
Mi az afta?
Tulajdonképpen egy gyulladásos udvarral körülvett felületes hámhiányról van szó, ami leggyakrabban a szájüreg nyálkahártyáján alakul ki. Először még csak azt vesszük észre, hogy az ajkakon, a szájpadláson, a nyelvünkön, a garatban vagy a szájüreg belső részén kipirosodik egy kis terület, idővel azonban szürkés, sárgás, vagy fehéres színű, álhártyával fedett fekélyszerű elváltozássá nőheti ki magát. A mérete is ennek megfelelően változó: lehet apró, néhány milliméteres, ami akár 2-3 centiméteressé is fejlődhet. Az aftával a legnagyobb probléma az, hogy mivel a szájüregünk belső felületén található, különösen éles és kellemetlen fájdalmat okoz akkor, ha eszünk, vagy ha iszunk. Ez pedig olyan súlyossá is válhat, hogy fogyást, extrém gyengeséget, vagy tápanyaghiányos állapotot is előidézhet a betegnél.
A mérete és az elhelyezkedése alapján az orvosok különböző típusokat különítenek el. A leggyakoribb a Mikulicz-féle afta, amelyik csak kis, pár milliméteres, egymástól távolabb elhelyezkedő hámhiányokkal jár együtt. Az úgynevezett Sutton-féle aftára az jellemző, hogy a különálló elváltozások akár 2-3 centiméteres nagyságúra is nőnek. A Cook-féle afta mérete kicsi, csak gombostűfejnyi, de a fekélyek nem egymástól távol, hanem sűrű csoportokba rendeződve helyezkednek el a nyálkahártyán.
Honnan tudhatom, hogy aftám van, és nem herpeszem?
A herpesz leggyakrabban a száj külső részén jelenik meg, az afta pedig gyakorlatilag mindig a belső üregben. Hólyagok csak a herpesz felületén keletkeznek, az aftáén nem. A herpesz esetében egyértelműen vírusfertőzés áll a háttérben, miközben az afta kialakulásának okai ennél jóval összetettebbek.
Mi okozza az aftát?
A biztos választ a szakemberek a mai napig keresik, egyelőre úgy gondolják, hogy kialakulása több okra is visszavezethető. Abban mindenesetre egyetértenek, hogy az afta nem fertőző, és nem is terjed szexuális úton. Átadni tehát fizikai kontaktussal nem lehet. Az orvosok leggyakrabban a stresszes életmódot, a lelki traumák sorozatát, és az átlagosnál gyengébb immunrendszert teszik felelőssé, amelyet gyakran kísér a nyálkahártya sérülése. Sokan ugyanis azt tapasztalják, hogy egy szájüregi beavatkozás után jelenik meg, vagy éppen olyan helyen, ahol a foguk, fogszabályzójuk, vagy protézisük okozott kisebb sebet. Vannak olyan páciensek, akik azt figyelték meg, hogy bizonyos ételek fogyasztása után jöttek elő a tünetek: elsősorban a citrusféléknek, a paradicsomnak, málnának, diónak, vagy az epernek lehet ilyen provokáló hatása. Gyakoribb az afta akkor is, ha kevesebb vasat, folsavat, cinket, vagy B12 vitamint juttatunk a szervezetünkbe. De arra is gyanakodnak, hogy komoly szerepet játszhatnak a hormonális változások és a genetikai háttér is: azaz nagyobb az esély a kialakulására akkor, ha a családban már volt olyan, akinél visszatérő problémát jelentett az afta.
Mitől újulhat ki?
Rossz hír a betegek számára, hogy kifejezett, közvetlen gyógymód nincs az aftára. A kezelés elsősorban abban áll, hogy különböző krémekkel csökkentik a fájdalmat, és mérséklik a gyulladásos folyamatokat. Tehát a gyógyszerek segítségével nem lehet megakadályozni a kiújulását. Arra kell törekedni, hogy minél hatékonyabban iktassuk ki a kiváltó okokat, hiszen ha ezek állandóan fennállnak, újra és újra számolnunk kell a tünetek megjelenésével. Azaz ha folyamatosan stresszhatás alatt állunk a magánéletünkben, vagy a munkahelyünkön, állandóan kimerültek és fáradtak vagyunk, és az egészségtelen életmódunk miatt legyengül a szervezetünk ellenállóképessége is, nagy az esélye annak, hogy rövid időn belül ismét támad a kór. A nyálkahártya fizikai sérüléseit nem lehet mindig megelőzni, de ha például a fogszabályzón, vagy műfogsoron kell állítani, ne habozzunk felkeresni a fogorvosunkat. A kisebb szájüregi sebek megelőzése érdekében válasszunk a keményebb sörtéjű helyett puhább fogkefét.
Az afta kiújulásában fontos szerepe van a helytelen táplálkozásnak: kerüljük hát a forró, fűszeres, savanyú és csípős ételeket, valamint az irritáló gyümölcsöket. Figyeljünk oda arra is, hogy megfelelő mennyiségű cink, vas, folsav és B12 vitamin jusson a szervezetünkbe, ezek hiányában ugyanis nagyobb az esélye annak, hogy újra fájdalmas fekélyek borítsák a szánk nyálkahártyáját. A megelőzésben sokat segíthetnek még a fertőtlenítő, vagy gyógynövényes szájöblögetők is, amelyek állandó használata védelmet jelenthet a kórokozókkal és a gyulladásokkal szemben.
A száj nyálkahártyáján kialakuló fekélyesedés gyógyulását gyógynövény eredetű hatóanyagokat tartalmazó gélekkel is felgyorsíthatjuk. A jól tapadó gél bevonja a beteg nyálkahártyáját, így a tüneteket is gyorsan és hatékonyan enyhítheti.
