A becslések szerint 2050-re a mainál akár háromszor több, összesen mintegy 130-150 millió Alzheimeres beteg élhet a világon. A betegséget sajnos sokszor nem ismerik föl idejekorán, így a betegek nem tudják időben megkezdeni a terápiát sem. Pedig a megfelelő kezelés már most is nagyban javítja az életminőséget.
Sokszor csak a véletlenen múlik a betegség felfedezése. Ha például egy mellkasi röntgen vagy a vérkép mutat valami kórosat, és további vizsgálatok következnek, kiderülhet a kiváltó ok. Milyen kezelések várnak a betegre, ha a diagnózis: limfóma? Mint minden betegségnél, itt is nagyon fontos, hogy időben felfedezzék az elváltozást: a kezelésben bizony hetek is számítanak. Jól jelzik ezt a következő adatok: ha Hodgkin-limfóma korai stádiumában...
Már vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek az jelzik: előbb utóbb nem csak kezelhető, hanem gyógyítható is lehet az Alzheimer-kór. Bizakodásra az ad okot, hogy a kutatás első eredményei alapján van arra remény, hogy meg lehessen szüntetni a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódásokat.
Az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az Agy díjat. Felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását, de elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkenthetik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban.
A legújabb kutatási eredmények Mozgáshiány, dohányzás, depresszió, alacsony szintű iskolai végzettség - ezek lehetnek a betegség kialakulásáért felelős fő kockázati tényezők. Az University of Cambridge kutatói szerint világszerte minden harmadik érintettnél megelőzhető lenne az Alzheimer kialakulása. A jelenlegi előrejelzések szerint az évszázad derekára több mint 106 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteg lesz a világon, ez több...
Hogyan lehet könnyebb? Az Alzheimer-kóros beteg gyógyszeres kezelése több ponton is elcsúszhat, a gondozóval való együttműködéstől kezdve a hozzátartozók türelméig. A terápia nehézségeivel főleg az szembesül, aki a gyógyszer mindennapos alkalmazását ellenőrzi a betegnél. Mivel az Alzheimer-kór kezelésében nem áll rendelkezésünkre olyan gyógymód, ami a betegséget gyógyítaná, esetleg a maradandó agykárosodás folyamatait visszafordítaná,...
Az emlékezetvesztéssel járó Alzheimer-kór kialakulását és tüneteinek kezelését célzó gyógyszerfejlesztés jelenleg világméretű küldetés, hiszen csak Európában 7 millió embert érint.;nbsp; Jonathan Swift, Henry Ford, Winston Churchill, Frank Sinatra, Ronald Reagan, Peter Falk, Puskás Ferenc ? híres emberek, akiknek egy közös tulajdonságuk bizonyosan van: Alzheimer-kórban szenvedtek. A memóriavesztéssel járó betegséget világszerte már...
Kutatók szerint lehetőség nyílhat arra, hogy már létező rákgyógyszerekkel kezelni lehessen azt az állapotot, amely a megnagyobbodott szívsejtek miatt vezethet szívrohamhoz vagy stroke-hoz. A University of Texas Southwestern orvosi központjának kutatói szerint a problémát okozó molekuláris folyamat hátterében a hiszton-deacetiláz enzim működése áll, így ennek...
Természetesnek vesszük, hogy szívünk dobog, hogy működése igazából fel sem tűnik. Pedig ez a szerv nagyon bonyolult, nem véletlen, hogy ha baja lesz, nehéz meggyógyítani. De lássuk, melyek azok az érdekes tények, amelyeket nem tudunk testünk motorjáról.
Az infarktus, a stroke és a perifériás keringési elégtelenség kockázata nem csak azoknál lehet magas, akik életmódjukkal tesznek is ezért, hanem azoknál is, akik genetikailag magas koleszterinszinttel élnek. A veleszületett adottság miatti rizikó egyedül gyógyszeresen csökkenthető, azzal lehet megelőzni a gyakran fiatal korban jelentkező tragédiákat. A nagy gond az, hogy a betegségről az érintettek sokszor nem is tudnak.
Egyre többen szenvednek szemszárazságtól olyanok is, akiknek nincs szervi problémájuk, egyszerűen csak számítógépes munkát végeznek. Náluk a monitor és a légkondicionálás együttes hatása száríthatja a szemet, az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műkönnyet használnak.
Magyar kutatók a világon elsőként azonosították egy korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Az eredmények hozzájárulhatnak számos autoimmun kór, többek közt a vaksághoz vezető időskori makuladegeneráció terápiájának kifejlesztéséhez.
Reumatológiai betegséggel élni nem egyszerű, így van ez a reumatoid arthritissel, azaz a sokízületi gyulladással is. Ahhoz, hogy az érintettek a legjobb terápiát kaphassák, és ahhoz tartsák is magukat, nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás. Többek közt ennek elősegítését is zászlajára tűzte egy hazai civil szervezet.
Egy természetes úton termelődő fehérje koncentrációjának növelése jelentősen csökkenti vagy megvédi a kísérleti egereket a gyulladásoktól. Az új felfedezésnek többek közt a reumatoid arthritis terápiájában is hozhat újdonságot, hiszen lehetőséget teremthet arra, hogy a gyulladásos betegségek elleni új gyógymódokat, illetve gyógyszereket fejlesszenek ki.
