Amalgám

Az amalgámtöméseket régóta használják a fogorvosok, de az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a népszerűségük. Valóban tartanunk kell tőle?

Allergia, asztma, migrén, ízületi bántalmak - csak néhány betegség azok közül, amelyek hátterében fogászati problémák állhatnak. Az esetek többségében a fogorvosi rendelőben derül csak ki, hogy egy rosszul gyökérkezelt fog vagy az amalgám tömés okozta nehézfémterhelés a probléma kiváltó oka.

Kevés hazai fogászat alkalmaz már csak amalgámtöméseket, higanytartalma ugyanis nem csak a környezetet károsítja, de egyes nézetek szerint a páciens egészségére is veszélyes. Szerencsére a fogászatok eszköztára is számos esztétikus és veszélytelen anyaggal bővült az elmúlt években.

Idén júliustól új szabályozás lépett életbe az Európai Unióban, amely kimondja, hogy terhesek, szoptató anyák és 15 év alattiak fogászati kezelése során tilos amalgámtömést alkalmazni. Az anyag használatát 2030-ra végleg meg kell szünteti a kontinensen.

Korlátozzák az amalgámtömések használatát az EU országaiban: terheseknél, szoptató anyáknál és 15 év alattiaknál júliustól nem használhatják a fogorvosok ezt az anyagot.