Akkor lett széles körben ismert, amikor Szilágyi Áron tíz évvel ezelőtt olimpiai aranyat szerzett Londonban, és bár cégére azóta is Áron, munkája nem az élsportolók körül forog. Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológust kérdeztük életéről, munkája kihívásairól.
Vannak, akik már gyerekként tudják, mik szeretnének lenni, ha felnőnek, ő viszont még az egyetem első éveiben is csak kereste az útját. Számos véletlen és még több kitérő kellett ahhoz, hogy végül kiderüljön, mi az, ami a leginkább illik hozzá - vagy, ahogy ő fogalmaz, ami "szerelem volt első látásra". Dr. Borka Péter gyógytornásszal beszélgettünk.
Miért kell egereket tanítani ahhoz, hogy megérthessük az Alzheimer-kórt? Tart-e a demenciától az, aki sok éve keresi a mögötte álló mechanizmusokat, vizsgálja az ide vezető élettani, idegi folyamatokat? A témáról dr. Hangya Balázs agykutatóval beszélgettünk.
Gyógyszerész és jogász, de a képeken, videókon nem fehér köpenyben vagy ügyvédi talárban látjuk, hanem általában egyenruhában. Csákó Ibolya rendőr alezredessel beszélgettünk, aki több mint 20 éve küzd a gyógyszerekkel való visszaélés és a gyógyszerhamisítás ellen.
Habár a járvány alatt lemorzsolódott a véradók száma, általános vérhiány szerencsére nem alakult ki - mondta Dr. Tordai Attila transzfuziológus, a Semmelweis Egyetem Transzfuziológiai Tanszék vezetője. A szakember szerint a vércsoportunk valóban befolyásolhatja, hogy mekkora veszélyt jelent ránk a koronavírus, a plazmaterápiák szerepe azonban még vitatott.
Közösségi oldalait szülők tízezrei követik, de rendelésein csak másodsorban foglalkozik velük. Mert az elsődleges feladata, hogy a kicsiket meggyógyítsa, a felnőttek nyugtatgatásával csak ezt követően foglalkozik. Dr. Kőnig Róbert gyermeksebésszel beszélgettünk.
Családja furcsán nézett rá, amikor nem az orvosi pályát választotta, hanem biológusnak állt, de hamar bebizonyosodott: ez volt a helyes döntés. Tanította orvosok ezreit, vezetett egyetemi intézetet, emeritus professzorként ma is aktív. Dr. Falus András immunológus professzorral beszélgettünk.
Orvos családból származik, mégis gyógyszerész lett belőle, aki először patikában szerzett tapasztalatot. Aztán átkerült a hatósági oldalra, de régi énjét nem feledte. Dr. El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerésszel beszélgettünk arról, miért választotta ezt a hivatást.
"Egy életen át tartó motivációs erő lehet, ha valaki szeret nyerni" - véli dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, számos hazai sportoló, köztük olimpikonok felkészítője. A szakembert a többi között a mentális teljesítményfokozás lehetőségeiről, illetve a sportpszichológia sportsikerek elérésében betöltött szerepéről kérdeztük.
Ő diagnosztizálta Magyarországon az első Lyme-eseteket, leírt teljesen új, kullancs által terjesztett betegséget is. MTA-doktori munkájában azokkal a fertőzésekkel foglalkozott, amelyeket e vérszívó terjeszt, élete pedig máig a kullancsok körül forog. Dr. Lakos András infektológussal beszélgettünk.
Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan győzhetünk le egy újabb járványt? Kutatások híján honnan fogják tudni a keleti vakcinával oltottak, hogy kellhet nekik 3. dózis? Mire számíthatunk a COVID utáni egészségügyben itthon? Mi a helyzet a koronavírus-mutációkkal? Interjú Szekanecz Zoltán immunológus professzorral.
Elég egyetlen pillantás valaki arcára ahhoz, hogy dr. Altmayer Anita megmondja, milyen káros szenvedélyei vannak vagy éppen mivel foglalkozik a szabadidejében. Mindez nem természetfeletti képesség, hanem az évek során szerzett rutin. A doktornővel szépészeti beavatkozásokról, a járvánnyal kapcsolatos bőrproblémákról és másik szakterületéről, az ételallergiákról beszélgettünk.
Szívmelengető közvetlenséggel és a laikusok számára is érthetően beszél a koronavírusról, de ha kell, traktorra ül a "birtokai" egyikén, és szánt, vagy éppen birkát ellet. Úgy gondolja, nem volt igazán jó kutató, oktatni viszont annál jobban szeret. És Albert Einsteinről is van egy nagyon mókás története. Rusvai Miklós virológussal, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott professzorával, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorával beszélgettünk.
Versenyt fut az emberiség az új koronavírussal, és jelen pillanatban a vírus jár előrébb - véli dr. Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét szakmája rejtelmeiről, a tudomány vírusfertőzések elleni küzdeleméről, illetve a pandémia várható jövőjéről és tanulságairól kérdeztük.
A jelenleg használt oltások mellett hamarosan érkeznek az orrspray vagy ragtapasz alapú vakcinák is - mondta el Duda Ernő virológus, immunológus. A szakember szerint ezeknek a szereknek is nagy szerepük lehet majd abban, hogy a Föld lakosságának legalább 80 százalékát immunizáljuk és így visszaszorítsuk a koronavírust. Arról is beszélgettünk, miért okozhatott világjárványt egy ilyen vírus, és várhatóan miért nem szabadulhatunk még egy ideig tőle.
A kézen nincs olyan négyzetcentiméter, aminek ne lenne funkciója, mégsem figyelünk rá eléggé - szemben azokkal az orvosokkal, akik minden milliméterét ismerik, ha kell, hajszálvastagságú ereket és idegeket, miniatűr csontokat és inakat is megtalálnak rajta. Dr. Hetthéssy Judit kézsebészt kérdeztük arról, miért választotta ezt a kicsit sem könnyű, de izgalmakkal teli pályát.
Nevét a koronavírus-járvány miatt véstük a fejünkbe, de már jó ide kutatja a felbukkanó fertőzéseket és a denevéreket, egyetemen oktat, ha pedig valahol belebotlik egy elpusztult egérbe, beteszi a fagyasztójába. Mondván, ha egyszer lesz ideje, megnézi, milyen vírusok lehetnek benne. Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk.
Már az egyetemi felvételin tudta, pszichiáter lesz, munkája később ezerfelé ágazott. Igazságügyi szakértőként foglalkozott hírekbe is bekerülő esetekkel, de azt mondja: a két lépés távolság miatt könnyebb azokkal megbirkózni, mint a praxisban segíteni a pácienseknek. Dr. Vizi János pszichiáter, igazságügyi pszichiáter szakértővel beszélgettünk.
1997-es megnyitása óta még egyetlenegy napra sem zárt be a rendelője, ha kell, hajnali ötig műt, és a törpenyulaktól kezdve a csincsillákon át a macskáig minden állathoz ért - dr. Varga József állatorvos, vagy, ahogy a gazdik hívják, Józsi doki igazi legenda az állattartók körében. Interjú.
"Bárki, aki keretorvosi munkát végez, elsősorban azért kerül oda, mert nagyon szereti az adott sportágat." Dr. Erdélyi Gábor ortopéd és baleseti sebésszel, a magyar férfi kézilabda-válogatott keretorvosával beszélgettünk pályafutásáról, szakmája rejtelmeiről, illetve a kézilabda - a laikus közönség számára talán kevésbé ismert - egészségügyi hátteréről.
Majdnem minden harmadik magyar embernek gondja van az alvással, a járvány miatti feszültség pedig csak tovább rontott a helyzeten. Dr. Vida Zsuzsannával, a JóAlvás Központ szomnológusával beszélgettünk az alvást segítő ásványok hasznáról, az álmok jelentéséről és a különböző okoseszközök alvásfigyelő funkcióiról.
Az első, amit konstatálok, az, hogy milyen sugárzó jelenség. Aztán, ahogy elkezdünk beszélgetni, rájövök, hogy mennyire profin nyilatkozik. Pár perc alatt pedig arról is meggyőz, hogy menthetetlenül szerelmes a munkájába. Interjú Németh Franciska ápolóval.
"Akik hozzánk eljönnek, érzik, hogy bajban vannak, és azt szoktam látni rajtuk, hogy nálunk rátalálnak a problémájuk megoldására" - dr. Tót Éva tüdőgyógyász immár két évtizede segíti a leszokásban azokat a dohányosokat, akik elkötelezettek a változás mellett. A szakember szerint senkit sincs értelme győzködni, kellő motivációval viszont közel sem lehetetlen egy életre megszabadulni a káros függőségtől.
Általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de délen és a Tiszántúlon maradhatnak kevésbé felhős körzetek, illetve főleg arrafelé napközben fokozatosan ritkul, egyes részeken fel is oszlik a köd, így hosszabb-rövidebb időre a nap is kisüt. A szitálás mellett északon és a Dunától keletre néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 3 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős déli és tiszántúli tájakon ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Nincs fronthatás, a tartós köd azonban nem tesz jót a hangulatunknak.
