Általánosságban véve elmondható, hogy a fajtiszta kutyáknál átlagosan mintegy kétszer magasabb a hőguta veszélye, mint a keverékeknél. Legalábbis erre a megállapításra jutott három brit kutató, a Nottinghami Trent Egyetemen dolgozó Emily J. Hall és Anne Carter, valamint a Király Állatorvosi Főiskolán dolgozó Dan O'Neill. A szakemberek több mint 900 ezer állatorvosi eset elemzése révén kimutatták , hogy a rövid orrú, lapos arckoponyájú, úgynevezett brachycephal fajtájú ebek esetében a legmagasabb a hőség miatti megbetegedések rizikója. Ezzel szemben például a labrador retrievernél jóval alacsonyabb a kockázat, hasonló mértékű, mint a keverék kutyák esetében. Éppen ezért a kutatók ezt a fajtát választották összehasonlítási alapul. Mindezek tükrében az alábbi kilenc kutyafajtát fenyegeti leginkább a hőguta:
- csau-csau (17-szer magasabb kockázat, mint a labrador retrievernél)
- angol buldog (14-szer)
- francia buldog (6-szor)
- bordeaux-i dog (5-ször)
- angol agár (4-szer)
- Cavalier King Charles spániel (3-szor)
- mopsz (3-szor)
- angol springer spániel (3-szor)
- golden retriever (3-szor)
9 fotó
A tanulmány szerzői a The Conversation oldalán megjelent cikkükben rámutatnak, hogy a rövid orrú kutyák körében kétszer gyakrabban fordul elő hőguta, mint az átlagos pofájú fajtáknál. A különbség hátterében vélhetően az a jellegzetesség áll, hogy előbbieknek gyakran még nyugalmi állapotban is akadnak légzési nehézségeik , márpedig a lihegés a hőszabályozás esszenciális eleme kutyáknál, mivel - ellentétben az emberrel - nem tudnak izzadni. A csau-csau és a golden retriever esetében pedig a rendkívül vastag bundázat okolható a problémáért, amely lényegében olyan, mintha az ebek egy kabátot viselnének a hőségben is.
A fajták szerinti összehasonlítás mellett arra is fény derült a kutatás révén, hogy a nagyobb testtömegű kutyákra nézve szintén fokozott a veszély. Ebbe a túlsúlyos vagy elhízott kedvencek éppúgy beletartoznak, mint a nagyobb testméretűek vagy az izmosabbak. A legnagyobb, 50 kilogramm feletti ebeknél például háromszor magasabb a hőguta veszélye, mint a 10 kilogramm alattiaknál. Ugyancsak meghatározó lehet az életkor: a két évnél idősebb kutyák gyakrabban kapnak hőgutát, mint a fiatalabbak. A kutatók azt is megállapították, hogy bár a vizsgált 900 ezer állatorvosi eset között viszonylag kevés, csupán 400 hőguta miatti ellátás akadt, ezek viszont magas arányban végződtek a beteg elpusztulásával. Minden hét túlhevült kutyából egy nem élte túl a veszélyes állapotot.
Hogyan előzhető meg a hőguta?
A tanulmány szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás, illetve a globális hőmérséklet emelkedése miatt a túlhevülés napjainkban egyre nagyobb fenyegetést jelent kedvenceinkre. Éppen ezért a gazdiktól fokozott odafigyelést igényel, hogy megóvják négylábú társaikat a veszélytől. Fontos leszögezni, hogy bár egyes fajták számára valóban nagyobb nehézséget jelent testhőmérsékletük kontrollálása a nyári hőhullámok idején, ezzel együtt azonban bármely kutya kaphat hőgutát, ha forró környezetben (például parkoló autóban) hagyják bezárva, vagy melegben végez intenzív mozgást. Tegyünk meg tehát mindent a kockázatos helyzetek elkerülése érdekében.
Amennyiben pedig mégis arra gyanakszunk, hogy kedvencünk túlhevült, ne habozzunk állatorvost hívni hozzá, valamint kezdjük el azonnal visszahűteni a hőmérsékletét! Tünetként túlhevülésre figyelmeztethet, ha az eb:
- folyamatosan hangosan zihál;
- zavartnak tűnik;
- ínye és nyelve sötétkék vagy piros;
- nem áll stabilan a lábán, folyton összeesik;
- visszaöklendezi az ételt, hány vagy hasmenése van;
- furcsán viselkedik.
Ilyenkor vigyük árnyékba, merítsük hűvös vízbe, esetleg ventilátorral is segíthetjük a hőleadását, amíg az állatorvos ki nem érkezik a helyszínre. Semmi esetre se takarjuk be viszont nedves törölközővel, mivel az megakadályozhatja a hővesztést, továbbá ne hagyjuk, hogy a kutya túl gyorsan igyon. A hipertermia állatorvosi kezeléséről ide kattintva olvashat bővebben.
