A természetes hangadások egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy felfedjék az érzelmeket. Ezt gyakran két alapvető akusztikai paraméter határozza meg, az alapfrekvencia és a hanghossz. Az ELTE kutatói arra keresték a választ, hogy kutyák és emberek agya mutat-e preferenciát az élőlények természetes hangadására emlékeztető hangokra. Ennek érdekében 21 kutyát és 21 embert MRI vizsgálatban teszteltek, mely során mesterségesen generált hangokat játszottak le nekik. Ezek egy része az élőlények hangadására emlékeztetett, másik része pedig egyszerű periodikus hang volt. A vizsgálatban a kétféle akusztikus ingerre adott agyi válaszokat hasonlították össze.
Egyedi hasonlóság
"Az ember és a kutya agyában is találtunk olyan hallókérgi területeket, amelyek intenzívebben reagáltak a hangadásszerű, mint a szinuszos hangokra. Fordítva viszont, vagyis a hangadásszerű hangokhoz képest a szinuszos hangoknál nem figyeltünk meg erősebb agyi aktivitást egyik fajnál sem" – számolt be az eredményekről Bálint Anna. Az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport posztdoktor munkatársa hozzátette: elsőként sikerült ezzel kimutatniuk nem fajspecifikus, általánosabb preferenciát vokális hangokra egy nem főemlős fajnál, a kutyánál.
A kutatók mindkét fajnál találtak olyan hallókérgi területeket, melyekben a kétféle hangtípus feldolgozását az alapfrekvencia ellentétesen befolyásolja. Míg szinuszos hangok esetében a nagyobb alapfrekvenciájú hangok váltottak ki nagyobb agyi aktivitást, hangadásszerű hangok esetében éppen az alacsonyabb frekvenciájú hangokra kaptak erősebb agyi választ. "Ez az eredmény az élőlényekre jellemző hangadások agyi feldolgozásának funkcionális hasonlóságára utal két, evolúciósan egymástól távol álló emlős fajban" – részletezte Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület A Kommunikáció Neuroetológiája Kutatócsoport vezetője.
Az eredmény a robotikában is felhasználható lesz
Az eredményekből úgy tűnik, hogy ugyanazon agyi régió érzékenysége ugyanarra az akusztikai paraméterre (például alapfrekvencia) eltérő lehet a hallott hang típusától függően. Most először sikerült kimutatni egy nem főemlős fajban effajta differenciált érzékenységet. A kutatási eredmények fontos vonatkoztatási és kiindulási pontként szolgálhatnak olyan alkalmazott kutatási területeken, mint a szociális robotika, hiszen a robotok fejlesztésénél lényeges szempont, hogy azok mesterséges kommunikációs hangjai miként kerülnek feldolgozásra az emberi agyban.
