Kiderült, hogy a kutyák az orrukkal is látnak

A kutyák híresen jók a különféle szagnyomok követésében és azonosításában. Egy új kutatás kiderítette, hogy a kutyák az orrukkal is látnak, ami még lenyűgözőbbé teszi lényüket.

A kutyáknak számos irigylésreméltó képessége van, kezdve attól, hogy milyen jól megállják a helyüket az emberek mindennapi társaként, egészen a munkákban nyújtott segítségig. Friss kutatási eredmények szerint ráadásul a kutyák az orrukkal is látnak, ami egészen más megvilágításba helyezi a derék négylábúakban rejlő potenciáltszámolt be róla a BGR magazin.

a kutyák az orrukkal is látnak? Fotó: Getty Images
a kutyák az orrukkal is látnak? Fotó: Getty Images

A kutyák orra tulajdonképpen egy egész eszköztár, hiszen képesek azt a legkülönfélébb feladatokra használni, legyen szó kábítószerek felkutatásáról, veszélyes robbanóanyagok kiszimatolásáról vagy egyes betegségek (például daganatok) észleléséről, ami elősegíti a korai diagnózist. A Journal of Neuroscience című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány azt állítja, hogy a kutyák látása és szaglása összekapcsolódik az állatok agyában.

A szagok és a látvány a kutyák fejében

Ezt a kapcsolatot még egyetlen más élőlénynél sem fedezték fel. A tudósok úgy vélik, hogy amikor a kutyák szagolnak, akkor az orruk segítségével látnak is. Persze nem lehetünk biztosak benne, hogy ez pontosan hogyan képeződik le a tudatukban: hogy a szagok képekké alakulnak át, vagy a kutyák más módon ismerik fel ezeket.  

Az összefüggések megtalálásához Philippa Johnson állatorvos-neurológus, a Cornell Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kutatója és csapata 23 kutya MRI-felvételeit tanulmányozta, kimutatva a nyakszirti lebeny és a szaglógumó közötti neurológiai kapcsolatokat. Szerintük ez teszi lehetővé, hogy az ebek az orrukkal lássanak.

A nyakszirti lebeny az a hely, ahol az agy feldolgozza a látottakat, a szaglógumó pedig a szagok feldolgozását teszi lehetővé. A kutya agya könnyen továbbítja az információkat a kettő között, ami azt jelenti, hogy a szagokat képek segítségével dolgozza fel, hasonlóan ahhoz, ahogyan az agy a látottakat kezeli. Felmerül hát a kérdés, hogyha a kutyák képesek az orrukkal látni, akkor vajon más, jó szaglású állatok – például a medvék – is képesek rá? Lehetséges, de ez az első alkalom, hogy a kutatók ilyen jellegű kapcsolatot tártak fel egy állatnál. 

Klinikai szaglászás

Számos tanulmány kimutatta, hogy a kiképzett kutyák különféle betegségeket – köztük a tüdő-, mell-, petefészek-, hólyag- és prosztatarákot, valamint a COVID-19 okozta megbetegedést – a szaglásuk segítségével képesek felismerni. A kutyák egyes betegségek esetében igen magas arányban – például a prosztataráknál 99 százalékos sikerrel – jelezték a kórt a páciensek vizeletmintáinak megszaglászása után.

Az ilyen kutyák kiképzése azonban időbe telik, ráadásul elérhetőségük és idejük korlátozott. A tudósok ezért arra próbálnak megoldást találni, hogy a kutyák orrának és agyának csodálatos szaglóképességét egy kompakt eszközben automatizálják. A bostoni MIT és más intézmények kutatói egy olyan kicsi, automatizált szagérzékelő rendszer ötletével álltak elő, amely még a kutya orránál is nagyobb érzékenységgel lehet képes kimutatni a levegőminta kémiai és mikrobiális tartalmát. Ez aztán egy gépi tanulási eljárással párosítva képessé teheti az eszközt a betegséget hordozó minták kiválasztására a jellegzetes tulajdonságaik alapján.

Ahogy azt Andreas Mershin, az MIT kutatója a PLOS One című folyóiratban megjelent tanulmányt összegezve elmondta: a kutyák az eddigi legpontosabb betegségdetektorok, amelyekkel dolgoztak. A kontrollált tesztekben nyújtott teljesítményük egyes esetekben meghaladta a legjobb jelenlegi laboratóriumi tesztekét. „A kutyák számos különböző ráktípust korábban észleltek, mint bármely más technológia” – tette hozzá. Ráadásul olyan összefüggéseket is felismernek, amelyek eddig elkerülték a kutatók figyelmét. Miután betanították őket arra, hogy reagáljanak a különféle ráktípusban szenvedő betegektől származó mintákra, egy részük másfajta daganattípust is azonosított – még akkor is, ha a minták közötti hasonlóságok az ember számára és a nagy teljesítményű analitikai eszközöket, köztük a gázkromatográfiás tömegspektrometria (GCMS) és a mikrobiális profilalkotást alkalmazva nem voltak nyilvánvalóak.

Mershin és csapata az elmúlt évek során egy olyan miniatürizált érzékelőrendszert fejlesztett ki, amely szenzorként stabilizált emlős szaglóreceptorokat tartalmaz. Ezek adatfolyamát egy tipikus okostelefon valós időben kezelni tudja. A szakember elképzelése szerint egy nap minden telefonba illatdetektort építhetnek, ahogy a kamerák is helyet kaptak ezekben a készülékekben. Szerinte az ilyen érzékelők, amelyek fejlett, gépi tanulással kifejlesztett algoritmusokkal vannak felszerelve, sokkal hamarabb észlelhetik a betegségek korai jeleit, mint a tipikus szűrési rendszerek, de akár füstre vagy gázszivárgásra is figyelmeztethetnek – írja az MIT híroldala.

Orvosi biológiai észlelő kutyák

A kutyák orvosi célú alkalmazása a jövőben nemcsak a szűrési eszköznek minősülhet, hanem diagnosztikai technológiának is. Erről a Frontiers című folyóiratban megjelent részletes tanulmány írt, amely az úgynevezett orvosi biológiai észlelő kutyák (Biomedical Detection Dog – BMDD) alkalmazási potenciálját ismertette.

Eszerint a BMDD kutatások fejlődése historikusan három szakaszra osztható. Melanoma detektálása volt az első siker 2009-ban, majd 2010-ban jött a nagy áttörés, amikor hat különféle rákos megbetegedést sikerült kutyák segítségével kimutatni. Habár a rák azonosítása továbbra is fókuszban maradt, a kutyákkal folytatott detektálási kísérletek spektruma jelentősen kiszélesedett. Először többféle emberi betegségre (például diabéteszre, Parkinson-kórra, epilepsziára) és kórokozóra is ráláttak, köztük különféle vírusokra, baktériumokra, gombákra. Aztán elkezdték a kártevők (például zsizsikek, poloskák), sőt, különféle nagyobb állatok (medvék vagy gorillák) szagmintáinak felismerését is gyakoroltatni az érzékeny orrú ebekkel.

"A fertőzött emberek sejtjeiből származó illat kiszimatolására tanítottuk be a kutyákat" - mesélte Esther Schalke, a német fegyveres erők kutyáinak egyik állatorvosa. Filou, egy hároméves belgajuhász és Joe Cocker, egy egyéves cocker spániel is a Hannoveri Egyetem kisállatklinikáján kapta a kiképzést. "Elvégeztünk egy tesztet, amelyen koronavírusos páciensek mintáit szagoltattuk a kutyákkal, és az 1012 nyál- vagy légútiváladék-mintából 94 százalékos biztonsággal azonosították a fertőzöttséget. Tehát a kutyák valóban képesek kiszimatolni, hogy egy ember fertőzött-e vagy sem" - ismertette Holger Volk, a klinika vezetője. A vírus nem bocsát ki szagot, de megváltoztatja az érintett emberi sejtek anyagcseréjét, amely alapján a kutyák ki tudják szagolni a kóros eseteket.

COVID-19 járvánnyal 2020-ban aztán elkezdődött a harmadik BMDD kutatási korszak, amelyben a kutyák különleges képességét a tüneteket nem mutató betegek kiszűrésének szolgálatába kívánták állítani arra keresve a választ, hogy a BMDD-ebek képesek-e kimutatni egy vírus által okozott emberi betegséget, mégpedig pandémiás körülmények között. A COVID-19-et kiszagoló kutyák globális sikere igazolta a BMDD detektálás hatékonyságát. E tapasztalatok alapján ha egy új járvány jelenne meg, az egyik első kérdés a kutatók szerint az lenne, hogy ezek a kutyák képesek-e kimutatni a kórokozót vagy betegséget, és ha igen, milyen mértékben.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +1, +11 °C
Minimum: -4, +5 °C

Erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé lehet eső, zápor. Megélénkül, megerősödik a délies szél, 2, 11 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken erős kettősfronti hatás érvényesül. A szívbetegek állapota romolhat, emellett keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás is jelentkezhet. Alacsony hő- és komfortérzettel kell számolni, a tompuló reflexek miatt a balesetveszély is fokozódik. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: