A kis termetű basenji, amelynek egyik sajátossága, hogy nem tud ugatni, ma is együtt él és vadászik néhány afrikai törzs tagjaival - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A BMC Genomics című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutyafajták családfájának törzsénél elhelyezkedő basenji genomja torzítatlan referenciaként fog szolgálni a különböző fajták jövőbeli összehasonlításakor.
A legtöbb kutyafajta az elmúlt 200-300 évben jelent meg
A tanulmányt vezető Richard Edwards, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem munkatársa úgy vélekedik, a basenji genetikai térképe segíthet meghatározni a háziasítást és a későbbi tenyésztést kísérő genetikai változások idejét és irányát. Kylie Cairns, az egyetem munkatársa pedig azt mondja, eredményeik hozzájárulhatnak a kutyafajták kialakulásának, a háziasítás folyamatának és a betegségeknek a jobb megértéséhez. A basenji genomja továbbá kulcsfontosságú viszonyítása alap lesz egyebek között a farkasok és dingók esetében. "Nagyon sok ember nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb kutyafajta az elmúlt 200-300 évben jelent meg" - szögezte le Cairns.
Egy olyan ősi fajta, mint a basenji genomja bepillantást enged a korai tenyésztési folyamat fejlődésébe és abba, hogy az ember miként formálta a háziasított kutyákat az elmúlt néhány ezer évben.
