2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon - olvasható az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérését ismerteti. Mostanáig nem állt rendelkezésre arra vonatkozó releváns adat Magyarországon, hogy hogyan módosultak a magyar kutyatartási szokások a COVID-19 járvány időszakában.
A járván meghozta a kedvet a kutyatartáshoz
A publikációból kiderül: legutóbb a COVID-járvány előtt, 2018-ban készült országos reprezentatív kutatás a magyar kutyatartó háztartások számát és szokásait illetően, ekkor a magyar kutyatartó háztartások arányát 36 százalékra mérték: ez utóbbi szám az új felmérés alapján 2021-re 50,4 százalékra emelkedett.
Jelen tanulmányukban a szerzők (Vetter Szilvia és Vizi Veronika - Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ; valamint Ózsvári László - Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék) kvantitatív vizsgálat alapján, reprezentatív mintán mutatják be a kutyatartási szokások alakulását 2021 nyarán Magyarországon, rámutatva a többi között a kutyatartó háztartások jelentősen megnövekedett arányára, a kutyatartók demográfiai jellemzőinek változásaira, a kutyaválasztás és a kutyatartás aktuális szempontjaira.
Még mindig kevesen választanak menhelyről kutyát
A kutatás egyebek mellett a következő eredményeket hozta:
- A gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél.
- A legtöbben egy kutyát tartanak (33,4 százalék), a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1 százalék.
- Az ebtartók nagyobb arányban nők (56,3 százalék), az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3 százalék). (2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző az ebtartás).
- Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya (14,5 százalék).
- A gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7 százalék), ajándékba kapta (22,1 százalék), az utcáról fogadta be (7,4 százalék), vagy örökölte (2 százalék).
- Sokan szinte - vagy teljes mértékben - véletlenszerűen jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet.
- A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8 százalék), vagy teljes mértékben (46,5 százalék) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel.
- Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy a többség inkább elégedett kutyája engedelmességével, a 84,7 százalékuk sem iskolába, sem kiképzőhöz nem viszi a kutyáját, és nem is tervezi ezt.
- A felmérés megmutatta, hogy az ebtartók - nagyon kevés kivétellel - egyetértenek azzal, hogy a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani (98,3 százalék), és azzal is, hogy az állam (Agrárminisztérium) támogassa az országos ivartalanítási akciót (95,2 százalék).
Az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, például állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra is - olvasható a közleményben. A kutatás az Agrárminisztérium és a NÉBIH "Gazdijogsi" programjának keretei között készült.
