Az Amazonas mélyén élő madár galambméretű, 250 grammos fehér hímjének nászéneke olyan hangos is lehet, mint egy teljes erőből dübörgő rockkoncert - állapította meg Jeff Podos biológus, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók nagy felbontású hangrögzítővel és kamerával örökítették meg a madár énekét és viselkedését.
Fülsiketítő nászdal
A szakemberek azon gondolkodtak, hogy a nőstény madarak vajon hogyan bírják végighallgatni halláskárosodás nélkül a fülsiketítő nászdalt. Megfigyelték, hogy a párt kereső hím az első dallamot a széles nyilvánosság előtt adja elő, majd drámai fordulatot tesz, és a második dallamot már a kiszemelt nőstényhez címezve énekli.
A kutatók azt látták, hogy a zöld tollazatú nőstényeket egyáltalán nem zavarja a dobhártyaszaggató lárma, hanem boldogan bújnak oda a hangosan rikoltozó hímhez. "Fogalmunk sincs, ilyen apró állatok hogyan tudnak kibocsátani magukból ilyen erős hangokat" - írta Jeff Podos.
A massachusettsi kutatók felfigyeltek arra is, hogy minél hangosabb volt egy csombókos harangozómadár kiáltása, annál rövidebb ideig tartott. Ennek hátterében valószínűleg a levegővételi kapacitás anatómiai korlátai állnak.
