A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük az énekesmadarakéval szemben több okból is problémát jelent: a hosszú ideig tartó, egyoldalú, kenyérből és egyéb értéktelen táplálékból álló diéta megbetegíti a madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szakemberek hozzáteszik, a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt, valamint a fertőző betegségek, mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza terjedését. Önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket. A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent például a fővárosban.
Problémát jelent az is, hogy az etetett madarak ősszel nem vonulnak el, az emberek pedig látva a "sok szegény, éhes", valójában elkényelmesedett vagy már beteg, repülésre képtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma, illetve immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: