Radioaktív állatok őrzik a világháború rémtetteit

A trópusi óceánoktól kezdve a németországi erdőkön át a japán hegyekig a nukleáris tesztekből és katasztrófákból származó sugárzás világszerte megjelenik az állatvilágban – számol be a nukleáris szennyezésről a National Geographic.

A bolygó körül keringő por is terjesztheti

A tengeri teknősök számára kevés tökéletesebb élőhely létezik, mint az Ausztrália és Hawaii között félúton elterülő hűvös csendes-óceáni víz. Illetve tökéletes lenne, ha nem vennénk figyelembe a sugárzást, amely áthatja. A második világháború alatt ugyanis az Egyesült Államok 43 alkalommal tesztelt ott nukleáris fegyvereket, majd a keletkezett radioaktív hulladékot egy betonsírba temette, amely azóta szivárogni kezdett. Most a tudósok a hulladék nukleáris nyomait fedezték fel a környező vizekben élő tengeri teknősök páncéljában.

A világ radioaktív szennyezésének nagy része a 20. században a nagy erejű fegyverek kifejlesztéséért versengő világhatalmak által végzett kísérletekből származik. Az Egyesült Államok 1948 és 1958 között az Enewetak-atollon tesztelt nukleáris fegyvereket. 1977-ben kezdték meg az atoll megtisztítását a radioaktív hulladéktól, amelynek nagy részét betonba temették az egyik ottani szigeten. A természet viszont nem felejt – hangsúlyozza Georg Steinhauser, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója. A radioaktivitás szakértője szerint a tisztítás során megzavarták az atoll lagúnájában leülepedett szennyezett üledéket, amit aztán a teknősök úszás közben lenyeltek. 

A fegyverkísérletek azáltal is terjesztik a szennyeződést, hogy a sugárzó por és hamu, az úgynevezett hullópor a bolygó körül kering, és távoli vidékeken is megtelepszik.Bajorország erdeiben például egy-egy vaddisznón alkalmanként elképesztő mennyiségű sugárzást mérnek. A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy ezt a közeli Ukrajnában található csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája okozta. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy a bajor vaddisznókban lévő sugárzás akár 68 százaléka a globális nukleáris kísérletekből származik, amelyeket Szibériától a Csendes-óceánig bárhol végezhettek. A vaddisznók a szarvasgombák fogyasztásával fertőződtek meg, amelyek a közeli talajban leülepedett nukleáris sugárzásból származó sugárzást szívták magukba.

Ez is érdekelheti

Csernobil

Ellenállóak a rákkal szemben a csernobili farkasok

radioaktív sugárzás

Ő az a férfi, aki túlélt 64 plutóniuminjekciót

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

Több mint harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig ki lehet mutatni a radioaktivitást az ukrajnai tehenek tejében. Részletek