A pandákat, Hsziao Hsziaót és Lei Leit teherautóval vitték az Ueno Állatkertből a toikói repülőtérre, ahonnan repülővel tértek vissza Kínába, egy tenyésztőközpontba. Az ikerpár 2021-ben született a tokiói állatkertben. Anyjukat, Sin Sint és apjukat, Zsi Zsit 2024 szeptemberében már visszaszállítottak Kínába, idősebb testvérüket, a népszerű Hsziang Hsziangot pedig még korábban, 2023 februárjában. Az ikerpárt eredetileg 2026 februárjában kellett volna visszaszolgáltatni Kínának az érvényben lévő megállapodás értelmében, de a tokiói önkormányzat és a kínai fél egyeztetése után a dátumot körülbelül egy hónappal előrehozták. A japán Vakajama Állatkert négy pandája tavaly júniusban tért vissza Kínába, így mostantól Japánban fél évszázad után nincs egyetlen óriáspanda sem.
Miért nem maradt egy panda sem Japánban?
Az Ueno Állatkertben az utolsó napokban hatalmas volt az érdeklődés. Január 14-től foglalási és sorsolási rendszert vezettek be, napi körülbelül 4400 helyet kínálva. A Mainicsi Simbun japán napilap szerint mintegy 311 500-an jelentkeztek, és az utolsó nyilvános megtekintés napján, január 25-én a foglalások 24,6-szoros túljelentkezést mutattak.
A pandák elszállítása nem csupán állatkerti esemény, hanem jól példázza a Kína által folytatott pandadiplomácia jelentőségét is. Kína évtizedek óta használja az óriáspandákat diplomáciai eszközként, ajándékként vagy lízingszerződés keretében kínálva fel őket szövetségeseinek. Kína a pandák adományozásával a kétoldalú kapcsolatok erősödését jelzi, az állatok visszaszállításával pedig elégedetlenségének ad nyomatékot. A pandák mint Kína nemzeti szimbólumai gyakran jelennek meg a médiában magas szintű találkozók és megállapodások idején, a barátság és az együttműködés elmélyülése jeleként.
A pandadiplomáciának történelmi múltja van. 1941-ben a nacionalista kormány pandákat ajándékozott az Egyesült Államoknak a japánellenes háború támogatásáért. A kommunista vezetés is folytatta a gyakorlatot, pandákat küldve a Szovjetuniónak és Észak-Koreának, majd 1972-ben az USA-nak Richard Nixon elnök látogatása alkalmából, és Japánnak a kapcsolatok normalizáláskor, 1972-ben. Hszi Csin-ping kínai elnök 2023-as amerikai látogatása után négy pandát kölcsönzött az Egyesült Államoknak. Kína decemberben Franciaországgal egyezett meg 2027-es kölcsönzésről, Dél-Koreával tárgyalásokat kezdett, és múlt héten Németországgal írt alá megállapodást egy müncheni állatkert számára.
A pandák Japánból való visszahívásának a hátterében a Kína és Japán közötti viszony megromlása áll. Takaicsi Szanae japán miniszterelnök novemberi nyilatkozata, miszerint egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen japán katonai választ vonna maga után, heves reakciót váltott ki a Tajvant saját területének tekintő Peking részéről. Kuo Csia-kun kínai külügyi szóvivő keddi kijelentése szerint a japánok továbbra is szívesen látott vendégek Kínában, ha pandákat szeretnének látni, új kölcsönszerződésről azonban nem tett említést.
Több tucat óriáspanda él más országokban
A kínai hivatalos adatok szerint a pandapopuláció körülbelül 2700 egyedre nőtt, beleértve a fogságban élőket is. Jelenleg körülbelül 40 panda él egy tucat országban, köztük Ausztráliában, Németországban, Oroszországban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban, valamint a kínai Övezet és Út kezdeményezés tagjaiban, mint Indonézia és Katar. A kölcsönzések egyúttal a természetvédelmi kutatási programok részei is, évi körülbelül 1 millió dolláros bérleti díjjal, amely a faj védelmét támogatja.
