Miért a lábunkon alakulnak ki a visszerek?

A keringést, ezen belül az oxigén-és tápanyagellátást biztosító érrendszer két részre osztható. Az izmos falú verőerek, artériák a friss, oxigéndús vért viszik a tüdő és szív felől a szervek, végtagok felé.

Miért pont a lábainkon alakul ki a visszérbetegség?

A visszerekben, más névén vénákban pedig a salakanyagokkal és szén-dioxiddal terhelt vér folyik vissza a szív, illetve a tüdők felé. Az artériák fala vastag, izmos és összehúzódásra képes, míg a vénáké rugalmas, de vékony, és bennük a vér szállítását az őket körülvevő izomszövetek úgynevezett „szöveti pumpa” funkciója segíti.

Az izompumpa úgy működik, hogy az izmok mozgáskor, például járáskor összehúzódnak, és nyomást gyakorolnak a köztük és bennük elhelyezkedő vénákra, melyek belőlük a szív irányába áramoltatják a vért. A vénákban található, egy irányba nyíló billentyűk is a vér visszaáramlását hivatottak elősegíteni.

orvos vizsgálja egy idős nő visszeres lábát
A visszér a büntetésünk a felegyenesedésért? Fotó: Getty Images

A vénás vér 90 százalékát a mélyen az izmok közt futó mélyvénás rendszer szállítja, a bőrhöz közel a – szállított vér szempontjából jóval kevésbé hasznos- – felületes, vagy bőr alatti vénarendszer található. Természetesen a két visszérrendszer között van összeköttetés, de a felületes vénás rendszer anélkül kiirtható, hogy a vénás vér visszaszállítása sérülne: ilyenkor ezt a funkciót a mélyvénák teljes egészében át tudják venni. A felületes és mélyvénákat összekötő ágakban elhelyezkedő billentyűk egészséges esetben csak a felületesből a mély felé irányítják az áramlást, így az izompumpa nem juttathat vért a felületes vénákba.

A visszér a büntetés a felegyenesedésért?

Persze mindegyikünkben felmerül a kérdés, hogy miért pont a lábainkon alakul ki a visszérbetegség. A válaszhoz egészen korai történelmi időkig kell „visszautaznunk”. Az ember ősei még négykézláb, azaz négy lábon jártak. A vénákban található vénabillentyűknek ilyenkor harminc-negyven centiméteres folyadékoszlopot kellett tartaniuk az akkor még leginkább „hátsó végtagnak” nevezhető lábakban.

Amikor az ember felegyenesedett, és két lábra állt, hirtelen sokkal nagyobb, mintegy másfél méteres folyadékoszlop nyomását kellett a vénás billentyűknek elviselnie. Ez ősünknél még nem volt probléma, hiszen őt nem fenyegették azok a civilizációs ártalmak, mint minket: folyamatos mozgásban volt, aktívan használt izomzata pedig segített a vénás vért hatékonyan visszaáramoltatni.Ezzel ellentétben mi...
Mi viszont munkánk miatt vagy rengeteget ácsorgunk, folyamatosan talpon vagyunk, vagy éppen az ellenkezője: ülő foglalkozást űzünk, mozgásszegény életmódot folytatunk. Márpedig ha nem mozgunk, az izompumpa nem működik elég hatékonyan: billentyűelégtelenség lép fel. Azaz a billentyűk engednek vér által alkotott folyadékoszlop nyomásának, és a vénás vér egy része visszaáramlik, pangani kezd: ez pedig a nem túl izmos falú visszereket könnyűszerrel kitágítja: kialakul a visszérbetegség.

A visszértágulatok típusai

Az felületes vagy elsődleges visszértágulatok (primer varicositas) oka veleszületett vénafal-gyengeség, és a vénabillentyűk szerkezeti elfajulása a felületes-és mélyvénákban. Ez a veleszületett hajlam örökölhető. Kialakulását több tényező is elősegítheti, pl. nőknél a terhesség. Komoly kiváltó tényező még az állófoglalkozás, illetve a tartós ülőmunka, de az arra hajlamosaknál a fogamzásgátlók hormonális hatása is ront a helyzeten.

Ilyenkor a felületes visszerek tágulata, pókhálószerű rajzolata látható. A mélyvénák megbetegedései a végtagok mélyebb rétegeiben, az izmok között futó vénákat, az úgynevezett mélyvénákat érinti. Ezek megbetegedése során a vénabillentyűk elégtelensége lép fel, emiatt a vénás vér egy jelentős részének pangása, vagy akár visszafelé áramlása okozza a problémát. Súlyosabb esetben mélyvénás trombózis is kialakulhat, azaz a pangó vér megalvad, és vérrögök képződnek, amelyek elzárják az érintett ereket. Ez már komoly fájdalommal jár, és komoly problémákat okozhat.

Ha végtagjaink a nap végére duzzadtak, fáradékonyak, viszketnek, lábszárgörcs, vagy állandó tompa fájdalom jelentkezik, esetleg már kirajzolódik a seprőszerű pókháló- vagy a hálózatos visszeresség, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Jelentkezzünk be egy részteles angiológiai felülvizsgálatra, mert mint minden betegségnél, a visszerességnél is igaz, hogy minél tovább halogatjuk a kezelést, annál súlyosabb tünetekre számítanunk, és annál nehezebben tudunk majd megszabadulni ezektől.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

napfogyatkozás
Napfogyatkozás 2026 – Vakságot is okozhat, ha holnap nem így nézel fel az égre
Ezt az italt senkinek sem ajánlja a szívsebész – Már kis mennyiségben is növeli a vérnyomást
Hússzor károsabb a dohányzásnál, a magyarok többsége mégis csinálja
citromos víz
Kiderült az igazság a citromos vízről – Így hat valójában a szervezetre
D-vitamin
Meglepő, melyik vitamin az emésztés rejtett támasza – Hiánya hamar panaszokat okoz
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33 °C
Minimum: +14 °C

Döntően felhőtlen, napos időre számíthatunk, csak a keleti, északkeleti tájakon képződhet átmenetileg kevés gomolyfelhő. Csapadék kizárt. A délire forduló szél főleg a Dél-Alföldön, illetve az Észak-Dunántúlon élénkül meg.Délutánra jellemzően 32 és 35 fok közé melegszik fel a levegő. Fronthatással továbbra sem kell számolni.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A horzsolásra hintőport kell szórni. Igaz vagy hamis? – Teszteld a sebkezelési tudásod! Bár egy kisebb sebet látszólag egyszerű ellátni, de könnyű hibázni is. Töltsd ki sebkezelési kvízünket, és derítsd ki, mennyire vagy tisztában az alapvető elsősegélynyújtási szabályokkal!
kvíz
„Lehet hogy demiszexuális vagyok?” – Ezzel a 8 kérdéssel kiderítheted A vonzalom nem mindenkinél működik ugyanúgy. Egyeseknél csak azután jelenik meg, hogy valódi érzelmi kötelék alakult ki bennük – ők a demiszexuálisak. Vajon te is közéjük tartozol? Most kiderítheted.