Miért a lábunkon alakulnak ki a visszerek?

A keringést, ezen belül az oxigén-és tápanyagellátást biztosító érrendszer két részre osztható. Az izmos falú verőerek, artériák a friss, oxigéndús vért viszik a tüdő és szív felől a szervek, végtagok felé.

Miért pont a lábainkon alakul ki a visszérbetegség?

A visszerekben, más névén vénákban pedig a salakanyagokkal és szén-dioxiddal terhelt vér folyik vissza a szív, illetve a tüdők felé. Az artériák fala vastag, izmos és összehúzódásra képes, míg a vénáké rugalmas, de vékony, és bennük a vér szállítását az őket körülvevő izomszövetek úgynevezett „szöveti pumpa” funkciója segíti.

Az izompumpa úgy működik, hogy az izmok mozgáskor, például járáskor összehúzódnak, és nyomást gyakorolnak a köztük és bennük elhelyezkedő vénákra, melyek belőlük a szív irányába áramoltatják a vért. A vénákban található, egy irányba nyíló billentyűk is a vér visszaáramlását hivatottak elősegíteni.

orvos vizsgálja egy idős nő visszeres lábát
A visszér a büntetésünk a felegyenesedésért? Fotó: Getty Images

A vénás vér 90 százalékát a mélyen az izmok közt futó mélyvénás rendszer szállítja, a bőrhöz közel a – szállított vér szempontjából jóval kevésbé hasznos- – felületes, vagy bőr alatti vénarendszer található. Természetesen a két visszérrendszer között van összeköttetés, de a felületes vénás rendszer anélkül kiirtható, hogy a vénás vér visszaszállítása sérülne: ilyenkor ezt a funkciót a mélyvénák teljes egészében át tudják venni. A felületes és mélyvénákat összekötő ágakban elhelyezkedő billentyűk egészséges esetben csak a felületesből a mély felé irányítják az áramlást, így az izompumpa nem juttathat vért a felületes vénákba.

A visszér a büntetés a felegyenesedésért?

Persze mindegyikünkben felmerül a kérdés, hogy miért pont a lábainkon alakul ki a visszérbetegség. A válaszhoz egészen korai történelmi időkig kell „visszautaznunk”. Az ember ősei még négykézláb, azaz négy lábon jártak. A vénákban található vénabillentyűknek ilyenkor harminc-negyven centiméteres folyadékoszlopot kellett tartaniuk az akkor még leginkább „hátsó végtagnak” nevezhető lábakban.

Amikor az ember felegyenesedett, és két lábra állt, hirtelen sokkal nagyobb, mintegy másfél méteres folyadékoszlop nyomását kellett a vénás billentyűknek elviselnie. Ez ősünknél még nem volt probléma, hiszen őt nem fenyegették azok a civilizációs ártalmak, mint minket: folyamatos mozgásban volt, aktívan használt izomzata pedig segített a vénás vért hatékonyan visszaáramoltatni.Ezzel ellentétben mi...
Mi viszont munkánk miatt vagy rengeteget ácsorgunk, folyamatosan talpon vagyunk, vagy éppen az ellenkezője: ülő foglalkozást űzünk, mozgásszegény életmódot folytatunk. Márpedig ha nem mozgunk, az izompumpa nem működik elég hatékonyan: billentyűelégtelenség lép fel. Azaz a billentyűk engednek vér által alkotott folyadékoszlop nyomásának, és a vénás vér egy része visszaáramlik, pangani kezd: ez pedig a nem túl izmos falú visszereket könnyűszerrel kitágítja: kialakul a visszérbetegség.

A visszértágulatok típusai

Az felületes vagy elsődleges visszértágulatok (primer varicositas) oka veleszületett vénafal-gyengeség, és a vénabillentyűk szerkezeti elfajulása a felületes-és mélyvénákban. Ez a veleszületett hajlam örökölhető. Kialakulását több tényező is elősegítheti, pl. nőknél a terhesség. Komoly kiváltó tényező még az állófoglalkozás, illetve a tartós ülőmunka, de az arra hajlamosaknál a fogamzásgátlók hormonális hatása is ront a helyzeten.

Ilyenkor a felületes visszerek tágulata, pókhálószerű rajzolata látható. A mélyvénák megbetegedései a végtagok mélyebb rétegeiben, az izmok között futó vénákat, az úgynevezett mélyvénákat érinti. Ezek megbetegedése során a vénabillentyűk elégtelensége lép fel, emiatt a vénás vér egy jelentős részének pangása, vagy akár visszafelé áramlása okozza a problémát. Súlyosabb esetben mélyvénás trombózis is kialakulhat, azaz a pangó vér megalvad, és vérrögök képződnek, amelyek elzárják az érintett ereket. Ez már komoly fájdalommal jár, és komoly problémákat okozhat.

Ha végtagjaink a nap végére duzzadtak, fáradékonyak, viszketnek, lábszárgörcs, vagy állandó tompa fájdalom jelentkezik, esetleg már kirajzolódik a seprőszerű pókháló- vagy a hálózatos visszeresség, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Jelentkezzünk be egy részteles angiológiai felülvizsgálatra, mert mint minden betegségnél, a visszerességnél is igaz, hogy minél tovább halogatjuk a kezelést, annál súlyosabb tünetekre számítanunk, és annál nehezebben tudunk majd megszabadulni ezektől.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +9 °C
Minimum: -1 °C

Döntően derült marad az ég, foltokban köd képződik, majd hajnalban a délnyugati tájak fölé némi fátyolfelhőzet érkezik. Csapadék nem lesz. Nagyrészt gyenge, mérsékelt marad a légmozgás.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -6 és +1 fok között alakul. A Charles ciklon elvonult, hétvégére nyugodtabbra fordul már az időjárás és az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.