Egy fiatal édesanya, a soproni M. Annamária iszonyatos tortúrán ment át egy (meg nem nevezett) Vas megyei kórházban. „Huszonhét hetes veszélyeztetett terhesként kerültem a kórházba, 2012 augusztusában. A nem steril orvosi eszközök miatt hüvelygyulladásom lett, és mivel a magzatburok megrepedt, a kislányom is megfertőződött – mondta a Borsnak .
Az orvosok sürgősségi császármetszést végeztek, de túl pici, egykilós volt a baba, így nem tudta legyőzni a fertőzést. Mindössze nyolc órát élt. Az édesanya annyira rossz állapotban volt, hogy nem is láthatta. Ezután még két műtétet végeztek rajta, hogy megmentsék a méhét, tíz hónap telt el, mire gyógyulttá nyilvánították.
Pert nem indított, mert úgy véli, hogy nincs esély az orvos és a kórház ellen nyerni, és a kártérítés amúgy sem hozza vissza az elvesztett gyermeket.
Az "1001 orvos hálapénz nélkül" nevű Facebook-csoport épp a napokban tett közzé egy nyílt levelet a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. Kiégett, megalázott dolgozók nézik tehetetlenül a kórházakban, ahogy a vakszerencse a betegek közül válogat – írták a nyílt levélben hozzátéve: ma Magyarországon egy év alatt többen vesztik életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben, és hétköznapi problémákkal kórházba kerülő betegek is meghalhatnak olyan kórokozóktól, amelyeket már az intézménybe kerülésük után szedtek össze.
A nyílt levélre reagáló ÁNTSZ szerint Magyarországon működik a legátfogóbb nyilvántartási rendszer, a biztonságos betegellátás feltételei adottak, a felhívás írói pedig csak az egészségügybe vetett bizalmat akarják aláásni.
Ehhez képest a Magyar Kórházszövetség épp most zajló XXVIII. Kongresszusán a Medical Online tudósítása szerint elhangzott, hogy évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik Magyarországon, pedig megfelelő infekciókontrollal az esetek 50–70 százaléka megelőzhető lenne. A kongresszuson az is kiderült, a medikusok 90 százaléka érzi úgy, hogy nem kapott megfelelő oktatást az egyetemen az antibiotikum-terápiákról.
A kéz, ami nem tiszta, kórokozót visz a betegbe – figyelmeztetett dr. Orosz Gábor, az SE Kútvölgyi Klinikai Tömbje Intenzív Terápiás Osztályának szakorvosa. Egy korábbi felmérésükre hivatkozva azt is elmondta, „kézhigiéné-naivak” az ötödéves medikusok, akik aneszteziológia és intenzív terápiás oktatásra érkeznek a klinikára. A direkt megfigyeléses módszerrel végzett felmérés egyik tanulsága az volt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az orvosok kézhigiénés oktatására.
Nem veszünk kellő számú haemokultúrát, európai viszonylatban nálunk a legkevesebb az elkülönítésre alkalmas egyágyas kórterem, és az 1000 ápolási napra jutó alkoholos kézfertőtlenítőszer-fogyasztás, amelyből minimum háromszor annyit kellene használnunk, mint amennyi fogy – szögezte le Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának vezető helyettese.
Egy másik előadásból viszont az derült ki, hogy a kórházak anyagi megfontolásból az olcsó termékeket kénytelenek megvásárolni, amit a dolgozók nem szívesen használnak, mert kiszárítja a bőrt. Pedig a megelőzés a kézmosással kezdődik.
A kórházi eredetű fertőzésekkel kapcsolatos perek száma a szülészeti műhibák után a második legmagasabb, ha a betegbiztonsági kérdéseket sikerül a szakmai felelősség körébe sorolni a bíróságokon, költséges jogi eljárások várnak az ellátókra – figyelmeztetett a kongresszuson dr. Simon Tamás ügyvéd. Ha az ellátó felelőssége megállapítható abban, hogy egészségkárosodást vagy halált okozott a kórházi fertőzés, mert a szolgáltató nem a megfelelő gondossággal járt el, az intézménnyel szerződésben álló biztosító ugyan kifizeti, de vissza is követelheti a kártérítési díjat, amit a bíróság kiszab.
