Tragédiák miatt lett világelső a magyar mentőszolgálat

A magyar mentők a világon elsőként vezettek be számos új technikát és terápiát. Mentéstörténeti sorozatunk második része.

A magyar mentésügy történetét áttekintő sorozatunk első részében a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) 1887-es megalakulásáról, illetve a motorizáció felgyorsulásáról írtunk. Az oxiológia (mentőorvostan) kialakulásának másik fontos mozgatórugója az Országos Mentőszolgálat által indított rohamkocsi-szolgálat és az 1956-ban alapított Mentőkórház volt.

Az új diszciplína lényege a korábbi mentőgyakorlatnál jóval magasabb szintű betegellátás volt: a helyszíneken kórházi, intenzív terápiás eljárásokat honosítottak meg - a világon elsőként itthon. Ennek előzményei már a 30-as években kimutathatók a mentők működésében.
Ezek az előzmények szörnyű tragédiához kötődnek. 1931 szeptemberében Biatorbágyon merénylet történt. A vasúti viadukton végrehajtott robbantás 22 halálos áldozatot követelt. A BÖME okult az eseten - írja Debrődi Gábor, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója A magyar mentésügy története (1769-2012) című könyvében. Külön gépkocsit állítottak 1935-ben szolgálatba az esetleges tömeges szerencsétlenségek ellátására.

Más, még tragikusabb előzményei is voltak a rohamkocsi-koncepciónak: az első világháborúból (1914-18) visszatérő katonaorvosok - különösen a katonai sebészek és a mentés szervezői - már tudták, hogy a "sokkos sérült addig nem szállítható, amíg nem történt meg helyszíni ellátása". Amikor negyven évvel az első világháború kitörése után üzembe állt az első rohamkocsi (ROKO), ezek a tapasztalatok, megfigyelések is nagy szerepet játszottak abban, hogy a járművet milyen eszközökkel szerelték fel, és milyen terápiás eljárásokat alkalmaztak.

Magyarországon közben, a szovjet típusú rendszer bevezetésekor a BÖME-t, és az országos hálózatot kiépítő Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületét, s még néhány kisebb vidéki mentőintézményt összevontak és államosítottak. A kommunista "fordulat évében", 1948-ban alakult meg az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). A központosítás a mentés területén hatékonynak bizonyult, ám a világon kevés helyen működik hasonlóan centralizált szervezet.

A Mentőmúzeumban a régi mentőautók is megtekinthetők

A Mentőmúzeumban a régi mentőautók is megtekinthetők


A második világháború után, az OMSZ alapítása előtt Orovecz Béla orvos-őrnagy 1948. január 15-én egy baleseti kórház jellegű mentőkórház létesítését javasolta. Orovecz - aki az OMSZ főigazgatója lett még 1948-ban - tervét csak meghirdetése után nyolc évvel később, 1956-ban tudta megvalósítani. A Mentőkórház ekkor került az OMSZ kezébe (e kórházat a 2000-es évek elején szüntették meg).

Orovecz gondolatának is volt előzménye az 1930-as években. Körmöczi Emil, a BÖME akkori orvos-igazgatója több javaslatot is tett a Markó utcai mentőszékház telkén kialakítandó mentőkórházra. Bár a fővárosi hivatalok támogatták a BÖME elképzeléseit, pénzt nem kaptak rá a Belügyminisztériumtól. Pedig, mint cikksorozatunk első részében utaltunk rá, maga a BÖME alapítója, Kresz Géza is tett hasonló javaslatokat, még az 1880-as években. Így nem a Mentőkórház, hanem a rohamkocsi-koncepció valósult meg előbb. Az 1954-es ROKO után két évvel a kórház is működni kezdett, így sikerült világviszonylatban is újdonságnak számító terápiákat bevezetni Magyarországon a helyszíni sürgősségi ellátásban.

Aki arra gondol, hogy mindez a legsötétebb Rákosi-kor eredménye, az téved: 1953-ban Nagy Imre került a kormány élére, és ebben az időszakban a reformoknak, pontosabban az akkori, a korábbinál kicsivel szabadabb légkörnek köszönhetők bizonyos technikai és szervezési újítások is. Ezzel párhuzamosan a hazai mentésügyben új tudományos diszciplína volt kialakulóban. Műszaki találmányok, szervezési újdonságok, új terápiák tették 1954-től világelsővé a magyar szolgálatot egyes területeken. A mentőorvoslás tudománya, az oxiológia elnevezése is itthon született meg 1963-ban, Gábor Aurélnak, az OMSZ tudományos főmunkatársának javaslatára.

1954: elindult a ROKO

Az OMSZ 1954 márciusában indította el a rohamkocsi-szolgálatot, a ROKO-t, amely az intenzív betegellátás elemeit vitte a helyszínre. Ráadásul Debrődi szerint ezt még azelőtt tették, hogy e diszciplína valójában kialakult volna. A ROKO elsősorban a sérültellátást szolgálta, s a maga nemében világelsőnek tekinthető. Debrődi így fogalmaz könyvében: "Az irreális munkatempóból fakadó kapkodás, az iparban elhelyezkedők képzetlensége, a munkavédelmi szabályok követelményeinek be nem tartása, az üzemi balesetek ugrásszerű emelkedését vonta maga után. Különösképpen az elektromos áramütések okozta halálesetek száma volt kiemelkedően magas."

Mentőautók

Az első rohamkocsik IFA-k voltak, de egy amerikai International is akadt. Aztán jött két Dodge és egy Opel is, nyugatnémet adományként. Aztán Roburok álltak szolgálatba, de már 1973-ban is jött egy Mercedes-Benz 309-es. Ez akkor példátlan dolog, volt, hiszen nyugatnémet gyártmány ilyen területen nem nagyon fordult elő a szocialista országokban. Ezt újabb Mercedesek követték: 308-asok, majd az 1980-as évek közepétől a jobban ismert 310-esek. Ez utóbbiak már úgynevezett "nagykocsik" voltak. Aztán a 90-es években a Sprinterek következtek, és 2011-től egy újabb márka: a Volkswagen a Crafter szériát szállította. 2014 februárjában ismét Mercedesek álltak szolgálatba a Mentőszolgálatnál. A C kategóriás Mercedes-Benz Sprinter 316/C3665 eset-rohamkocsiként került forgalomba. (A Markó utcai Mentőmúzeumban modellek, fotók, videók is bemutatják e járműveket, a Róbert Károly körúti "Veteránbázis" elnevezésű állandó kiállításon pedig a 2000-es évek közepéig rendszeresített modellek megtekinthetőek.)

A kirívó baleseti és halálozási statisztikák nyomán Incze Gyula, a törvényszéki orvostan professzora és több üzem orvosa javasolta "egy olyan speciális mentőegység megszervezését, amelyet a mind gyakoribbá váló üzemi elektrotraumák ellátásakor vethetnének be a mentők, akik a lehető leghatékonyabb technikai eszközök segítségével végezhetnék a súlyos sérültek ellátását és szükség esetén újraélesztését". E a törekvés találkozott az OMSZ terveivel: Orovecz és munkatársai már 1953-ban megkezdték az előkészületeket a ROKO elindítására.

Az első kísérleti rohamkocsi Orovecz szerint - a helyszínre kivitt kórházi ambulancia - volt. A Markó utcai Központi Mentőállomásra telepített rohamkocsin öttagú orvoscsoport teljesített szolgálatot. Köztük volt Felkai Tamás, aki kulcsfigurája a mentésügy megújításának, s aki 1958-tól lett a rohamkocsi szolgálat főorvosa, majd az új szolgálati ág országos vezetője.

Hamarosan országos ROKO-hálózat alakult: Miskolc, Pécs, Buda, Tatabánya, Kaposvár és Debrecen volt sorrendben az új állomáshelyek létesítésének sorrendje. Majd az OMSZ összes megyeszékhelyi állomásán, sőt azokon kívül néhány nagyvárosban is működött rohamkocsi.

Még a kórházak is mentőt hívtak

Az OMSZ a hatvanas években annyira korszerű eljárásokat alkalmazott, hogy egyes kórházak is a mentőket hívták, ha például centrális vénabiztosításra, pacemaker-terápiára vagy defibrillálásra volt szükségük. A mentőkórház és a rohamkocsi együtt már képesek voltak megbízhatóan lélegeztetni a beteget, diagnosztizálni a keringésmegállás mechanizmusát (EKG) és megszüntetni a kamrafibrillációt (defibrilláció). Közben ugyanis 1956. november 20-án a Fővárosi Tanács hivatalosan is az OMSZ tulajdonába engedte át a Mentőkórházat, mely korábban Trachomakórház néven, a fővárosi Szemészeti Klinika részlegeként működött.

A magyar mentés a "kórház kinyújtott karjaként" a helyszíni újjáélesztés, a helyszíni anesztézia (altatás, narkózis), a tartós vénabiztosítás, később a helyszíni pacemaker- és egyéb elektroterápiák kidolgozásában, elterjesztésében és begyakoroltatásában járt élen. A merész újítások közé tartozott a narkózist előidéző szerek intravénás adása is.

A már többször említett helyszíni pacemaker-kezelést - helyszíni intravénás elektróda útján - a világon először Magyarországon alkalmazták 1973-ban, de a centrális vénák kanülálása is összefüggött ezzel az úttörő módszerrel. Az eljárást a Mentőkórházban már három évvel azelőtt kezdték alkalmazni. Az elektródkatéter helyzetét felvezetés közben, valamint a szív jobb kamrájában való megfelelő helyzetét nem röntgenkép, hanem az elektródáról elvezetett EKG-jelek alapján határozták meg. Így vált lehetővé az eljárás helyszíni alkalmazása. A világon másodikként nálunk jelent meg a helyszíni vérrögoldó kezelés is.

10 percet sem kell várni?

Évente milliószor vonulnak helyszínre a mentősök. Előfordulhat, hogy már nem tudnak segíteni a betegeken. Most a Facebookon írnak arról, mit tesznek ennek elkerülésére. A részletekért kattintson!

Az áramütöttek sorozatos EKG-vizsgálatát lehetővé tették a ROKO és a Mentőkórház együttműködésével. A helyszíni sürgősségi orvosi ellátás így vált fokozatosan új tudományággá. 1957-től előbb speciálkollégiumként, majd 1983-tól kötelező tantárgyként oktatták az egyetemen.

Gábor Aurél alkotta meg az oxiológia kifejezést is (acutológiát elutasította, mint ahogyan az amerikai emergentology-t) is. 1963-ban jelent meg először nyomtatott formában e szakszó. Szintén 1963-ban, a varsói nemzetközi kongresszuson beszélt először a ma már tényleg létező sürgősségi betegfelvételi osztályokról, illetve ő fogalmazta meg először az országos hálózatban működő sürgősségi ambulanciák, mentőkórházak rendszerének igényét.

A Gábor Aurél által kidolgozott "kórházi műhely-koncepció" sikereit követően az OMSZ a progresszív betegellátás gyakorlata felé fordult. A manuális és egyéb terápiás eredményeket laboratóriumi vizsgálatokkal támasztották alá. A keringés fenntartását, részben a szív újraindítását célzó külső szívmasszázs az 1960-as évek elejétől, a lélegeztetési eljárások fejlődésével együtt vált a mindennapok részévé. Számos, a korábbi évtizedekben kidolgozott hazai és külföldi eljárást ma is alkalmaznak a mentők, ezért is érdemes felidézni a hazai szolgálat megújítóinak tudományos eredményeit.

A szerző az OSZK 1956-os Intézet munkatársa

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban kedden délelőtt északkeleten és délnyugaton tartósan megmarad az éjszaka képződött köd és a hozzá kapcsolódó alacsonyszintű rétegfelhőzet, másutt gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag