Százezrek halálát okozhatja az időjárás

A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából.

A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült 2300 jelentést elemeztek ki. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal. "A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században" - mondta Giovanni Forzieri, a kutatócsoport vezetője.

erdőtűz
Erdőtűz Portugáliában. Egyre több természeti katasztrófa fenyegeti az európaiak életét

Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám 2041 és 2070 között évi 48-180 ezerre, 2071 és 2100 között évi 81-240 ezerre növekedhet. Forzieri és kollégái a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: a folyók és a tengerpartok menti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: a számítások szerint az évszázad utolsó 30 évében az időjárás áldozatai 99 százalékának halála a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető.

Egyenlőtlen eloszlású Európában annak kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárási jelenség, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni.

Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja - írta a kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban bemutatott előrejelzésben. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában hárman.

A kutatók abból indultak ki számításaik során, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint például a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések vagy a házak hőszigeteltsége. Szintén nem vették figyelembe a társadalom elöregedését. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre .

A magas hőmérséklet önmagában az egészséges szervezet számára nem jelent különösebb megterhelést, inkább csak rossz érzést kelt. A kánikula, az extrém hőmérséklet azonban, különösen, ha magas páratartalommal párosul, akár az ember életére is veszélyes lehet. Részletek!

A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a politikai döntéshozók és a városok tervezői számára abban, hogy intézkedéseket hozzanak a klímaváltozás lassítására és hatásainak csökkentésére. Ugyanakkor az időjárás hatásai némiképp túlértékeltek, mivel az ember képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez - kommentálták a tanulmányt független kutatók.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Délelőtt a szelesebbé váló idő hatására sokfelé javulnak a látási viszonyok, de északkeleten helyenként párás, ködös maradhat az idő. Döntően erősen felhős vagy borult lesz az ég, a nap második felében fordulhatnak elő kisebb szakadozások a felhőzetben. Délelőtt még csak északon, északkeleten lehet helyenként gyenge csapadék, majd késő délutánól, estétől egyre többfelé számíthatunk esőre, záporesőre. A déli, délnyugati szél sokfelé élénk, főként hazánk déli felén többfelé erős lesz, amit helyenként a Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon és a Bakonyban viharos lökések is kísérhetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél alacsonyabb értékeket is mérhetünk. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!