„Sokan hiszik, hogy jól úsznak, de egy medencében nincsek hullámok”

A nyári vakáció során mindenki a kikapcsolódást keresi, ez az azonban nem azt jelenti, hogy elfeledkezhetnénk az elővigyázatosságról. Évről évre számos – akár tragikus kimenetelű – baleset történik a hazai természetes vizekben, amelyek jelentős része megelőzhető lenne. Szakembert kérdeztünk, hogyan élvezhetjük biztonságosan a jó időt a vízpartokon, illetve mi a teendő baj esetén.

Alighogy elkezdődött a nyár, június első hetében máris arról adott hírt a hazai sajtó, hogy két tizenéves fiatal elmerült a Balatonban és életét vesztette. Egy szörfdeszkán indultak be a tóba, és pár száz méterre voltak Balatonaliga partjától, amikor leestek a deszkáról, amelyet aztán a hullámzás gyorsan elsodort tőlük. Sajtóértesülések szerint a két áldozat nem is tudott jól úszni. A tragédia egyben mementó is, hogy sem a magyar tenger, sem általában semmilyen természetes víz veszélyeit nem szabad félvállról venni.

„Az emberek a természetes vizeket alá-, a saját képességeiket pedig többnyire túlbecsülik” – hívta fel a figyelmet Illés Zoltán vízimentő, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) prevenciós munkatársa. A szakember tapasztalatai szerint egy kis odafigyeléssel sok balesetet meg lehetne előzni, hozzátéve, hogy a vízben a legegyszerűbb veszélyforrások sokszor egyben a legnagyobbak is. Mindenképpen tartsuk be tehát az olyan alapvető szabályokat fürdőzés közben, mint például azt, hogy soha nem ugrunk ismeretlen vízbe, soha nem megyünk be előzetes átmosakodás nélkül a levegőnél lényegesebb hűvösebb vízbe, illetve nem próbálunk meg ittasan vagy teli gyomorral úszni, sportolni.

Balaton, fürdőzés, strand, tópart
A természetes vizekben saját biztonságunk érdekében fontos betartani néhány alapszabályt fürdőzés közben. Fotó: Getty Images

Egy tó nem olyan, mint egy uszodai medence

„Fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen a saját úszástudásával, képességeivel, aktuális állapotával. Sokan vannak például, akik év közben rendszeresen eljárnak uszodába, és úgy gondolják, hogy ha egy medencében jól tudnak úszni, akkor nyílt vízben is menni fog majd nekik ugyanez. Csakhogy ott teljesen mások a körülmények” – hangsúlyozta a vízimentő. Mint mondja, érdemes belegondolni, hogy az uszodai medencékkel ellentétben a természetes vizekben általában nem látjuk a víz alját, így nem látjuk, milyen mély és mi van alattunk. A bizonytalanabb úszók a szélső sávban haladva probléma esetén meg tudnak kapaszkodni a medence falában, a nyílt vízen viszont nincs, ami segítsen. Emellett egy olyan hatalmas vízfelületen, mint amilyen akár a Balaton, a távolságokat is nagyon nehéz megbecsülni, illetve nehéz megbízható tájékozódási pontokat találni. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy a vízben elsodródva nem várt helyzetekben találjuk magunkat.

„Egy medencében nincsenek hullámok, nem kell megküzdenünk a szél által keltett sodrással. Ráadásul amíg a medencék vízhőmérséklete állandó, addig a nyílt vízben ez már annyira magától értetődő” – sorolja tovább Illés. A part közelében, ahol sokan fürdenek, lényegében folyamatosan keveredik a víz, ezáltal a hőmérséklete is kiegyenlítődik. A parttól eltávolodva azonban könnyen megtörténhet, hogy amíg a víz felső rétege még kellemes hőmérsékletű, addig egy-másfél méter mélyen már sokkal hűvösebb. Az állóvizekre jellemző ugyanis, hogy ahogy a víz melegszik, közben rétegződik is.

Összességében minden fürdőző számára erősen javasolt, hogy maradjanak partközelben. E tekintetben pedig a felfújható vízi eszközök használatától sem szabad túlzottan felbátorodni, legyen szó akár gumimatracról, úszógumiról, vagy bármilyen más hasonló termékről. „Ne gondolja senki, hogy ezekkel biztonságban lenne! A felfújható eszközöket egyszerű játéknak kell tekinteni, másra nem alkalmasak” – szögezte le a szakértő. A közkeletű tévhittel ellentétben ezekből az eszközökből, ha kiszakad az anyaguk, pillanatok alatt elszökhet minden levegő, és az addig biztosnak hitt menedék egyszeriben semmissé válhat. Ilyenkor aztán nagy bajba kerül, aki nem tud jól úszni.

A vízibiciklik esetén valamelyest más a helyzet, bár a vízimentő kiemelte, hogy egyrészt azok sem teljesen veszélytelenek, másrészt nem alkalmasak közlekedésre, hiszen még egy csónakkal sem említhetők egy lapon. Természetesen a kijelölt fürdőzőhelyeken kockázatos lenne a bójákon belül vízibiciklizni, ahol mások fürödnek, de így sem érdemes túlzottan eltávolodni a parttól, hogy baj esetére közel legyen a segítség. „Azt szoktam kérni a vízibiciklizőktől, hogy menjenek a bójákon kívülre, de maradjanak azok közelében. Ezen felül fontos, hogy úszni nem tudó gyermekeknek kötelező a mentőmellény viselése vízibiciklin, ahogy bárki másnak is ajánlott, aki kicsit is bizonytalan az úszástudásában. Ha probléma állna elő, a mentőmellény megmentheti az ember életét” – húzta alá Illés. Kitért rá, ugyanez érvényes a SUP-osokra, szörfösökre, egyéb sporteszközök használóira is. „Ha fennáll az esélye, hogy sportolás közben eltávolodunk a parttól, akkor mindenképpen vegyünk fel mellényt!”

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

„Gyanús, ha a strandbüfében túl hosszú az étlap”
A felhők között is utolér a rettegés

Mint azt korábban megírtuk , a VMSZ látványos újítással készült az idei strandszezonra: mentőmellényt formázó állványokon helyeznek ki ingyenesen használható mentőmellényeket több forgalmas balatoni fürdőzőhelyen. Az első térszobrot a Balatonalmádiban található Wesselényi strandon állították fel, és Illés Zoltán elmondása szerint eddig nagyon jók a visszajelzések. „Kaptunk olyan visszajelzést is, hogy üres volt az állvány. Ez azt jelenti, hogy egy időben 12 olyan ember viselt a vízben mentőmellényt, aki máskülönben talán nem tette volna. Azóta is megvan az állványon mind a 12 mellény, nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a kezdeményezés működik.” A VMSZ támogatók segítségével egyelőre kettő, pályázat útján további négy mentőmellényállványt tud üzembe állítani. Várják ugyanakkor további támogatók jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának a projekthez.

A viharjelzés komoly dolog

Magyarország négy nagy taván, így a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tavon tavasztól őszig viharjelző rendszert üzemeltet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, együttműködésben az Országos Meteorológiai Szolgálattal. A rendszer napjainkban villogó fényjelzés alapján nyújt tájékoztatást arról, ha szélerősödés várható. A percenként 45-ször villanó fény elsőfokú riasztást jelez, amelyet abban az esetben ad ki a meteorológiai szolgálat, ha a szélerősség az előrejelzés szerint meghaladhatja a 40 kilométer/órát, de nem éri el a 60-as értéket. Másodfokú riasztás 60 kilométer/órát meghaladó szélerősség veszélye esetén lép életbe, és ezt percenkénti 90 villanás jelzi. Praktikusan ez utóbbit úgy lehet értelmezni, hogy amennyiben kevesebb mint egy másodpercenként villan fel a jelzőfény, úgy másodfokú riasztás van érvényben. Elsőfokú riasztás esetén a part 500 méteres közelében szabad csupán, másodfokú viharjelzés esetén pedig tilos a vízben tartózkodni.

„A vízen az igazán nagy veszélyt a szél jelenti, hiszen az kelt nagy hullámokat, amelyek aztán elsodorhatnak bárkit és bármit. Éppen ezért előfordulhat, hogy akár szikrázó napsütésben is másodfokú viharjelzés lép érvénybe” – magyarázta Illés. A szakember szerint gyakran ad okot félreértésre, ezért érdemes leszögezni, hogy a viharjelzés mindenkinek szól, beleértve azokat is, akik csónakkal, hajóval közlekednek. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a viharjelző rendszer előrejelzést ad, ennél fogva sosem az aktuális helyzetről tájékoztat, hanem a várható veszélyről. Amíg ugyanis a fürdőzők hamar ki tudnak jönni adott esetben a vízből, addig a hajósoknak jellemzően több időre van szükségük, hogy kijussanak a kikötőbe. Magyarán a viharjelzésre abban az esetben sem szabad legyinteni, ha a vihar még éppen nem érte el a tavat. Ha bizonytalanok vagyunk, fürdőzőként a szolgálatban lévő vízimentőnél is nyugodtan érdeklődhetünk, hogy az adott időjárási helyzetben bemehetünk-e a vízbe.

Nemcsak másodfokú viharjelzés esetén, de napnyugtától napkeltéig is tilos a fürdőzés, bármennyire is csábító, hogy a forró nyári éjszakákon csobbanjunk egyet. Sötétben nullára csökken a látótávolság a vízen, és ha valaki jobban beúszik a tóba, könnyen megtörténhet, hogy felismerhető tájékozódási pontok nélkül marad, ami érthetően nagy ijedtséget okozhat. Emellett baj esetén hiába kiált segítségért, a partról senki sem fogja tudni megállapítani, honnan jön a hang. „Higgyük el, hogy nagyon rossz, amikor éjszaka bemegy két fürdőző, és alig tíz-húsz méter távolságból már egymást sem találják meg. Hiába kiabálnak a másiknak, annyira terjed a víz felszínén a hang, illetve annyira nincs semmilyen más zaj olyankor, hogy a nulla látótávolságban szinte képtelenség rátalálni egymásra.”

Balaton, stég, naplemente, tópart
Napnyugtától napkeltéig tilos fürödni a hazai természetes vizekben. Fotó: Getty Images

Mi a teendő baj esetén?

A legalapvetőbb szabály, hogy ha fürödni indulunk valamilyen természetes vízben, mindig társaságban tegyük azt – tanácsolja a szakértő. Ennek oka, hogy a hollywoodi filmekkel ellentétben a valóságban nem feltétlenül jár könnyen felismerhető jelekkel, ha valaki bajban van a vízben. Aki fuldoklik, jellemzően nem tud már kiabálni, segítséget kérni. És ha belegondolunk, egy népes strandon, ahol sok-sok ember fürdik egyszerre, minden percben sok-sok fej is tűnik el a vízfelszín alatt, majd jön fel rövidesen valahol. Ilyen körülmények között minimális az esélye, hogy egy idegen észrevegye, ha elmerültünk, segítségre szorulunk. Erre nem ritkán még a szolgálatban lévő vízimentő sem képes. Valójában arra számíthatunk igazán e téren, akivel együtt mentünk be a vízbe, hiszen ő biztosan keresni fog minket, és ha nem talál, az rögtön feltűnik neki. Éppen ezért, még ha nem is jön be velünk senki, legalább a parton maradó hozzátartozóinknak szóljunk, hogy mire készülünk, hova megyünk, várhatóan meddig leszünk a vízben.

Szintén fontos az úgynevezett önmentés, amelynek első lépése, hogy felismerjük és komolyan vegyük, ha bajban vagyunk. „Ilyenkor nagyon szigorúan egyetlen dologra szabad csak összpontosítani: hagyjunk abba azonnal mindent, és próbáljuk meg magunkat nyugodt légzésre kényszeríteni. Ha ugyanis megőrizzük a hidegvérünket, akkor át tudjuk gondolni, hogy mi történik velünk éppen, mi okozza a problémát, illetve hogyan tudjuk azt megoldani. Mivel pedig nyugodtak maradtunk, képesek is leszünk végrehajtani, amit kell. Ez az önmentés: állj meg, lélegezz, gondolkodj, cselekedj!” – foglalta össze Illés. „A legfontosabb, hogy felismerjük, ha veszélyben vagyunk. Aki ezt időben felismeri, még képes lehet arra, hogy segítséget kérjen. Ha viszont ezt elmulasztjuk, és még az utolsó utáni pillanatban is azt gondoljuk, hogy nincs szükségünk senkire, mert erősek vagyunk, és majd magunktól megoldunk mindent, akkor hamar eljuthatunk a pánik állapotába. Így aztán ahhoz sem marad majd elég erőnk, hogy segítségért kiabáljunk, sem ahhoz, hogy a víz felszínén maradjunk. És ez az, amit nehezen fog észrevenni bárki is” – tette hozzá.

Mint azt a vízimentő elmondta, a fürdőzés, úszás kapcsán sosem szabad elfelejteni, hogy míg a szárazföldön bármilyen baj történjen is, nem áll fenn a veszély, hogy csak amiatt nem jutunk levegőhöz, addig a vízben a legapróbb probléma is elvezethet oda, hogy nem tudunk a felszínen maradni. Tipikus példa lehet erre egy egyszerű lábgörcs. Ha futball közben kapunk görcsöt, akkor csak annyi a teendőnk, hogy leülünk egy kicsit a gyepre, amíg helyre nem állnak az izmaink. A vízben viszont csak úgy lehet lekezelni egy ilyen helyzetet, hogy a fejünk közben óhatatlanul is a víz alá fog kerülni. Aki erre nincs felkészülve, könnyen pánikba eshet, és így még nagyobb baj történhet.

Ne próbáljuk egyedül kihúzni a fuldoklót!

Előfordulhat, hogy a vízben mégis felfigyelünk egy másik fürdőzőre, aki látszólag veszélyben van. Illés szerint a legjobb, amit egy ilyen szituációban tehetünk, hogy egyrészt megpróbálunk vele kommunikálni, másrészt – a többi strandoló bevonásával – azonnal segítséget hívunk, és amíg a segítség megérkezik, figyelemmel tartjuk az érintettet. Ha esetleg van nálunk egy gumimatrac, vagy bármilyen olyan felfújható eszköz, amelybe a bajbajutott belekapaszkodva fennmaradhat a levegőn, akkor annyira megközelíthetjük, hogy azt odapöcköljük neki. Tilos azonban odaúszni hozzá, és megpróbálni kézzel felhúzni.

„Egy pánikban lévő ember egyetlen dolgot fog látni a mélyvízben a mentésére érkező személyében: egy eszközt, amelynek a segítségével a víz felszínén maradhat. Őrületes erővel meg fogja őt ragadni, és azonnal elkezdi felfelé tolni magát, mert levegőhöz akar jutni. Így le fogja nyomni azt is, aki odament neki segíteni, és ebből a szorításból rettentően nehéz kiszabadulni. A vízimentők sem erőből oldják meg ezeket a helyzeteket. Ez technika kérdése, és náluk is csak a legvégső esetben jön szóba, hogy eszköz nélkül, úszva mennek menteni másokat” – emelte ki a szakember.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15, +20 °C
Minimum: +4, +11 °C

A felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. Szórványosan alakul ki zápor. Erős, olykor viharos lesz az északnyugati szél, 15, 20 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön újabb front, de még mindig hidegfronthoz hasonló hatás lesz tapasztalható. Görcsös fejfájás, izomgörcs léphet fel, sokan ingerlékenyek, nyugtalanok lehetnek. Az összetett légköri helyzet több panaszt is okozhat. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: