A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt - mutatott rá egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ-jelentés.
Az oktatás és egészségügy bánja a megszorításokat
Az ENSZ adatai szerint 2019-ben 812 millió ember élt mélyszegénységben, vagyis napi 1,90 vagy kevesebb dollárból (vagyis kevesebb, mint 650 forintból). A pandémia után 2021-re ez a szám 889 millióra emelkedett. Míg a gazdag országok különlegesen alacsony kamatozású hiteleket tudnak felvenni a pandémia utáni helyreállításra, a legszegényebb országok sokkal magasabb hitelezési költségekkel szembesülnek, és emiatt képtelenek az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, környezetvédelemre vagy az egyenlőtlenségek csökkentésére költeni - hívták fel a figyelmet a jelentésben. A legszegényebb fejlődő országokban a bevételek 14 százaléka megy el a hitelkamatok törlesztésére, míg a gazdag országokban csak 3,5 százalék.
Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború globális hatásai csak még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet. A fegyveres konfliktus miatt a világon 1,7 milliárd embert sújtanak a megnövekedett élelmiszer- és energiaárak. Mohammed hangsúlyozta: tragikus következménye lesz annak, ha a gazdag donorországok a háború miatt növelik katonai kiadásaikat és csökkentik a fejlődő országok megsegítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt támogatásokat.
