Romlik a helyzet a csernobili atomerőműben

Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták - közölte kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

Csernobilban, az 1986-os, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.

A létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik - tájékoztatott a NAÜ, amely már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel (ezek a berendezések biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban).

"Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve" - mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

Komoly döntést hozott a CERN

A CERN-nek a 23 tagállamon kívül társult tagjai is vannak, ebbe a csoportba tartozik Ukrajna is. A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek - ez lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést.

A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy határozott, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát. A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést. "A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel" - jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.

A csernobili atomerőmű 4-es blokkja felé betonszarkofágot húztak fel.
A csernobili atomerőmű 4-es blokkja felé betonszarkofágot húztak fel. Fotó: Getty Images

Mit tehetünk, ha baleset történik?

Az, hogy az oroszok elfoglaltak több ukrajnai atomerőművet - a csernobili mellett a zaporizzsjai létesítményt is - érthető módon sok embert tölt el aggodalommal. Aszódi Attila nukleáris szakértő információs blogján foglalta össze, milyen hatással lehet egy ukrajnai atomerőmű balesete Magyarországra, illetve, hogy mi a teendő ilyen esetben.

Fontos dolog derült ki a csernobili túlélők gyerekeiről .

A szakember mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő reaktorokban. Aszódi azt írja, hogy a csernobili reaktorok grafitmoderálású vízhűtésű reaktorok voltak, amelyekben egy nagyon kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, az ún. pozitív üregtényező tette lehetővé a reaktor teljesítményének hirtelen, óriási növekedését. Az Ukrajnában ma működő VVER reaktorokban nincsen meg ez a kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, és nincsen bennük grafit sem, ami hosszú ideig éghetne: ezeknek a reaktoroknak a moderátora víz.

A másik fontos alapelv Aszódi szerint, hogy a környezetbe kikerülő radioaktivitás a környezetben történő terjedése során hígul, a koncentrációja csökken, és az idő előrehaladtával a radioaktív izotópok bomlanak is. Így minél tovább terjed a kibocsátás, annál kevésbé veszélyes a környezetre.

A nukleáris szakértő arra is rámutatott, hogy Magyarország mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére. A lakosság védelmét az ONER (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) biztosítja, amely működőképességét rendszeres gyakorlatok segítségével tesztelik.

Amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el, jegyezte meg Aszódi. Ilyen például, hogy a lakosság maradjon az otthonában, bezárt (esetleg tömített) nyílászárók mellett, bizonyos esetekben pedig szükség lehet a lakosság kimenekítésére is.

A jódtablettával kapcsolatban - amiért egyébként itthon roham indult a patikákban - a szakember leszögezte: nem egy univerzális "sugárzás elleni szer", és csak akkor indokolt az alkalmazása, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik, és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat. Ami pedig a sugárzásmérőt illeti, Aszódi úgy vélekedik, saját eszközre egy laikusnak kevéssé lehet szüksége. Mint kiemelte, nemcsak az a kérdés, hogy meg tudjuk-e mérni valahol a sugárzást, hanem, hogy értjük-e, mit mértünk és mire tudjuk használni az adatokat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, de nyugat felől nagyobb területen szakadozottá válik, átmenetileg csökkenhet is a felhőzet, foltokban köd képződhet. Az éjszaka második felére a csapadék nagy része levonul. Az élénk délnyugati szél a legtöbb helyen fokozatosan mérséklődik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 11 fok között alakul, de a kevésbé felhős, illetve kevésbé szeles tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!