Az, hogy óránként leírnak a kutatók egy új betegséget, annak is köszönhető, hogy ma már rendkívül gyorsan fejlődik a technológia. Itt elsősorban a molekuláris genetikára és a molekuláris genetikai diagnosztikára kell gondolni.
A COPD nem egységes betegség, hanem légúti betegségek együttesen előforduló csoportja. COPD-ről akkor beszélhetünk, ha a krónikus obstruktív bronchitis és a tüdőtágulás tünetei - nem múló köhögés, váladékképződés, krákogás, nehézlégzés, légszomj - egyidejűleg jelentkeznek. Tudjon meg többet, kattintson ! Két ritka betegségről, az alfa-1-antitripszin-hiányról illetve a CIDP-ről lesz szó az Egészség Klinika következő adásában. A ritka betegségek - ahogy a nevükben is benne van - igen ritkák, ezért nehéz még az orvosok számára is diagnosztizálni őket. Előfordul, hogy évek, sőt évtizedek is eltelnek, mire felismerik, hogy pontosan miről is van szó. Sok esetben a kezelésük is nehézségekbe ütközik, de a műsorban olyan ritka betegségekről lesz szó, melyek esetében a közelmúltban átütő sikereket könyvelhet el az orvostudomány. Ha gyógyítani nem is, de szinten tartani, sőt akár javítani is képesek az ilyen betegek állapotán a legújabb terápiák segítségével.
Az alfa-1-antitripszin-hiány genetikai rendellenesség, és a COPD kialakulásában is szerepet játszik. Míg a COPD népbetegség, addig az alfa-1-antitripszin-hiány ritka, a dohányzással semmilyen formában nem összefüggő elváltozás.
A CIDP krónikus, a perifériás idegrendszert érintő ritka betegség, ami többnyire kezekben-lábakban történő érzéskieséssel, zsibbadással jár. Magyarországon 100-150 CIDP beteget tartanak nyilván. Megfelelő kezelések nélkül a betegek kerekesszékbe kerülhetnek, ágyhoz kötötté válhatnak.
Mindkét betegség esetében döntő jelentősége van a megfelelő terápiának. Mely módszerek a leginnovatívabbak, holnap délelőtt 9:55-kor a TV2-n kiderül.
