Nem normális az időjárás

Gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

A Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra című jelentésben összefoglalt friss adatok szerint az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok és az erdőtüzek több mint kétszer olyan gyakran fordulnak elő 1980 óta, mint azelőtt. A zivatarok, viharok száma megkétszereződött 1980 óta.

Százezrek halálát okozhatja az időjárás 2017. augusztus 7-én számoltunk be róla, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányáról szóló cikkünkből, melyet a linkre kattintva érhet el.

Az EASAC által felkért szerzők friss adatsorai szerint a zivatarkárok megkétszereződtek az Egyesült Államokban: míg 1980-ban 10 milliárd dollár kár keletkezett a viharok miatt, addig 2015-ben majdnem 20 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg. Pozitívabb fejlemény, hogy ezzel szemben Európában ugyanezen időszak alatt alig emelkedtek a folyók áradásai miatt bekövetkezett károk, annak ellenére, hogy gyakrabban történtek áradások. Ez azt jelenti, hogy az árvízvédelmi intézkedések hasznosnak bizonyultak - ismertette a jelentést a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.

Egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozhat

A Golf-áramat, amely az atlanti áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) része, folytatásával, az Észak-atlanti-áramlással együtt a Mexikói-öböl meleg vizét szállítja északra. Az EASAC-jelentés 2013-as és 2018-as kiadásában is foglalkozik azzal a kockázattal, amelyet az áramlat meggyengülése vagy leállása jelentene, hiszen emiatt egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna.

Leállhat a Golf-áramlat? A klímakutatók között jelenleg is szakmai vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba - egyrészt, mert a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt, mert olvad a grönlandi jég .

Az EASAC-jelentés szerint az oceanográfiai adatgyűjtés bővülő eszköztára segítségével megbízhatóbb előrejelzéseket kell készíteni a felmelegedésnek az áramlatra gyakorolt hatásáról. A jelentés továbbra felhívja a figyelmet arra, hogy a gyengülő és kanyargósabb vonalú futóáramlásnak bizonyíthatóan szerepe van az Arktisz gyors felmelegedésében, egyszersmind a sarkkörtől jóval délebbre eső vidékeken - Európában és az USA keleti részén - bekövetkező kemény fagyok kialakulásában.

Sürgősen tenni kell valamit!

"Az új adatok megerősítik a 2013-as következtetéseinket" - mondta a frissített jelentésről Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója. Norton szerint a gyakrabban bekövetkező szélsőséges időjárási események csak még sürgősebbé és fontosabbá teszik a klímával kapcsolatos kutatásokat.

Az EASAC-jelentés szerint a politikusoknak és döntéshozóknak kötelességük javítani Európa infrastruktúráján és társadalmi rendszerein a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében. A klímaváltozás hatásainak mérséklése és az alkalmazkodás érdekében a jelenleginél is sokrétűbb kutatásokat kellene folytatni, többek között szofisztikáltabb regionális klímamodellezésre lenne szükség a szélsőséges időjárási események előrejelzéséhez - egyebek mellett ez is szerepel az EASAC ajánlásai között.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies' Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, amely így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket.