Mielőtt feltennénk a maszkot, mossuk meg alaposan a kezünket, vagy fertőtlenítsük le, és ugyanígy járjunk el akkor is, miután levettük azt. Ugyancsak fontos, hogy a maszkot kizárólag a pántjainál fogjuk meg. Ha mindezekre figyelünk, elkerülhető, hogy a maszkról a kezünkre, vagy a kezünkről a maszkra kórokozók jussanak - olvasható a webMD cikkében. Sokan elmulasztják első használat előtt kimosni az újonnan vásárolt textilmaszkokat, ám célszerű erre fokozottan ügyelni, hiszen nem tudhatjuk, ki vagy mi ért hozzá az anyaghoz. A textilmaszkok mosása természetesen nemcsak az első használat előtt kötelező! Minden használat után mossuk ki azokat a lehető legmagasabb fokozaton, száradás után pedig vasaljuk át mindkét oldalukat, hogy biztosan elpusztuljanak az esetlegesen rajtuk maradt kórokozók.
Fontos, hogy megfelelően tároljuk
Gyakori hiba, hogy ha egy bizonyos időre levesszük a maszkot - például eszünk, iszunk valamit, vagy éppen autóban ülünk -, nem megfelelő módon tároljuk azt: begyűrjük a zsebünkbe, a táskánkba, esetleg rádobjuk az autó műszerfalára. Így azonban megvan az esély, hogy a maszk beszennyeződik, és amikor újra felvesszük, kórokozók juthatnak be a szervezetünkbe az orrunkon, szánkon, szemünkön keresztül. Hogy ezt elkerüljük, mindig tároljuk tiszta helyen a maszkot, amíg nincs az arcunkon! Amennyiben a maszk száraz, remekül megfelelhet erre a célra például egy papírzacskó vagy egy erszény. Ha viszont már benedvesedett a nyáltól, izzadságtól, sminktől vagy más egyébtől, legjobb, ha műanyag zacskóba tesszük. A nedves maszkkal azonban érdemes vigyázni, mert amellett, hogy nem véd olyan hatékonyan, ha nem mossuk ki rövid időn belül, hajlamos bepenészedni is.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a textilmaszkok is elhasználódnak előbb-utóbb. Ha kilyukadt, elszakadt, meggyengült a pántja, vagy bármi más probléma van vele, ki kell dobni és újat kell venni helyette. És ha már az elhasználódás került szóba: sokan az orvosi maszkot is "elhasználódásig", azaz számos alkalommal hordják, holott azt szigorúan csak egyszer lehet felvenni, utána ki kell dobni. Még akkor is célszerű új orvosi maszkot felvenni egyébként, ha csak rövid időre vesszük le a régit.
Vannak, akik kellemetlennek érzik, hogy maszkban kell beszélgetniük másokkal, ezért ha csevegésre kerül a sor, inkább szabaddá teszik a szájukat. Ez azonban óriási hiba, hiszen így jelentősen megnő a fertőzésveszély. Le-fel húzogatás helyett próbáljuk meg megszokni a maszkos kommunikálást, és ha attól félünk, nem értenek meg minket, ha maszkban beszélünk, emeljük meg kicsit a hangunkat, és artikuláljunk a szokásosnál jobban.
Az orr és az áll se legyen szabadon
A maszknak természetesen nemcsak a szánkat kell fednie, hanem az orrunkat is, ellenkező esetben ugyancsak fertőzésveszélyes helyzetet teremtünk. Mint arról korábbi cikkünkben már írtunk, a koronavírus az emberek orrjárataiban (is) tanyázik. Amikor egy fertőzött az orrán keresztül kifújja a levegőt (legyen az a kifújás bármilyen kicsi), vírusrészecskéket enged a levegőbe. A helyesen viselt maszk azonban, amelyik a szánkat és az orrunkat is takarja, megakadályozza, vagy legalábbis minimalizálja a veszélyét annak, hogy a kórokozók a levegőbe kerüljenek, és másokat is megfertőzzenek. Ez azért is nagyon fontos, mert sok a tünetmentes fertőzött, akik a tudtuk nélkül terjeszthetik a vírust - például azáltal, hogy az orrukat szabadon hagyják.
Ugyancsak nem szerencsés, ha a maszk nem fedi az állunkat, mert az így alul keletkező résen könnyedén bejuthatnak a vírusok a szembe, szájba, orrba. Sőt, annak is nagyobb az esélye, hogy a maszk egészen a szemünkig felcsúszik, akadályozva ezzel a látást, szemüvegeseknél pedig szinte garantálva a lencsék bepárásodását. Utóbbi nem az egyetlen kellemetlenség, amit a maszkviselés okoz: egyre többeknél jelentkeznek bőrproblémák, például gyulladt pattanások (a jelenségnek már neve is van, méghozzá a maskne ). Amennyiben mi is érintettek vagyunk, mindenképpen érdeklődjünk bőrgyógyász szakembernél, mit tehetünk kültakarónk védelme érdekében - különben bőrünk egyre rosszabb állapotban lesz a bőrünk.
Friss kutatási eredmények szerint az enyhébb lefolyású COVID-19-betegek közel harmada hosszú hónapokkal a betegség leküzdése után is szenved bizonyos panaszoktól. Miért ilyen lassú a gyógyulás folyamata ezeknél az embereknél? Részletek itt .
