"Sok beteg nem közvetlenül a koronavírusba hal bele, hanem az intenzív osztályon kapott különféle fertőzésekbe" - írja a 444.hu . A portál egy konkrét eseten keresztül világít rá a korántsem egyedi problémára. Vivien (a riportalany nevét kérésére megváltoztatták) 67 éves édesanyja szeptemberben kezdett aggasztó tüneteket mutatni, majd magánúton végzett teszt alapján kiderült, elkapta a koronavírust . Előbb otthonában ápolták, majd a helyi kórházban, végül pedig egy budapesti intézmény COVID-intenzívjén, ahol már lélegeztetőgépre kellett tenni. Bár a nő magas vérnyomással és túlsúllyal küzdött végül november 7-én úgy tűnt, javul az állapota, elkezdett gyógyulni.
Háromféle bakteriális és egy gombás fertőzést is elkapott
Néhány nappal később azonban Vivient már arról értesítették az orvosok, hogy édesanyja bakteriális fertőzést kapott, egy hét alatt pedig annyit romlott az állapota, hogy ismét lélegeztetésre szorult, végül november 23-én elhunyt. "A zárójelentésben az állt, hogy a nő háromféle bakteriális és egy gombás fertőzést is elkapott a kórházban, ezek okozták a halálát, nem közvetlenül a koronavírus. A három fertőzés közül az utolsót ráadásul az MRSA nevű baktérium okozta, ami még egy fiatal egészséges szervezetet is nagyon megvisel" - írja a portál, hangsúlyozva, az ehhez hasonló esetek egyáltalán nem ritkák. Szakemberekre hivatkozva úgy fogalmaznak, "az intenzív osztályokon ápolt covidos betegek jelentékeny része a kórházi fertőzések következményeiben hal meg".
Főleg így terjednek a kórokozók
Hogy lehetséges az, hogy egy "steril" covid-osztályon több bakteriális és gombás fertőzés is terjeng? - tevődik fel jogosan a kérdés. "Az intenzív osztály, ellátási jellegéből adódóan sem kifejezetten steril környezet. Egy, az európai ECDC járványügyi ügynökség által közölt riport alapján az ezeken az osztályokon legalább 2 napot kezelt betegek majdnem 10 százaléka elkap valamilyen kórházi fertőzést, és ez az arány az itt eltöltött ápolási napok hosszával csak emelkedik" - magyarázza a portálnak nyilatkozó intenzív terápiás szakorvos.
Mint mondja, a kórokozók egyrészt a megfigyeléshez és terápiához elengedhetetleül szükséges eszközökön (kanül, katéter stb.) keresztül jutnak a szervezetbe. Másrészt az úgynevezett opportunista kórokozók - melyek az egészséges személyzetre veszélytelenek - pont az olyan legyengült szervezeteket támadják, mint az intenezíven kezelt betegek. Nem utolsó sorban pedig a túlterhelt egészségügyi személyzet is széthordhatja a betegek között a baktériumokat és gombákat. Ideális esetben ugyanis két beteget látna el egy ápoló, és így legfeljebb nekik adhatná át, ha nem tartotta be az infekciómegelőzés szabályait. Egy COVID-osztályon azonban 4-6 beteg jut egy emberre, így az ápolóknak is sokkal kevesebb ideje jut például a kézfertőtlenítésre és a kesztyűcserére.
"Gondoljunk bele, hogy sokszor halljuk, hogy vannak, akik 10-15 napig fekszenek intenzív osztályon, ilyenkor a koronavírus már nincs a szervezetben, de a beteg egyik fertőzésből esik a másikba, és nekünk, orvosoknak az a feladatunk, hogy ezt kezeljük" - idézi a 444.hu a szakorvost, aki szerint a fent leírt történet esetében nagyon korrekt volt a kezelést végző osztály, hogy nem próbálták meg ezeket a fertőzéseket eltitkolni, hanem a zárójelentésbe is beleírták.
