Bár a koronavírus napi statisztikáinak ismertetésénél rendszeresen elhangzik, hogy többségében idős, krónikus betegek az áldozatok, a harmadik hullámban fiatalok is kerülnek súlyos állapotba, illetve olyanok, akiknek nincs ismert alapbetegségük - olvasható a cikkben. Az áldozatok nagy részénél egyébként jellemzően egy-két társbetegséget jeleznek, de van, akinél tízet is felsorolnak a koronavírus-fertőzés mellett.
Többféle elnevezés: ilyen okok magyarázhatják
A koronavirus.gov.hu statisztikáiban egy-egy betegségtípust több elnevezéssel is illettek, ami azonban a lap által megkérdezett szakember szerint nem meglepő. "Olyan mennyiségű adatot szolgáltatnak a kórházak, hogy külön munkacsoportokat kellett erre ráállítaniuk, az adatokat szakképzett személyek írják be, de nem olyanok, akik minden orvosi kifejezést betéve tudnának, emiatt is lehetnek eltérő megnevezések. Létezik ugyan a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló BNO-kód is, de azzal sem lehet mindent lekódolni, a betegségek megítélése is változik, például a szívelégtelenség is sokféle módon leírható. Az orvosi nyelv mára a latin-görög-magyar-angol nyelv keverékévé vált, ebből is lehetnek eltérések. Kulturális különbségekből is adódhat, hogy melyik betegséget hogyan hívják. Ha egy idősebb kolléga azt mondja, hogy bárzsing, a fiatalabb csak néz, hogy miről van szó, pedig régen a nyelőcsövet hívták így" - mondja Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke.
Csilek arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány előtt még sosem volt olyan betegség, amelyiknél részletesen le kellett volna jelenteni az alapbetegségeket. Mivel nem tudják még, hogy mely társbetegségek relevánsak, minden olyan betegségtípust lejelentenek, ami a betegfelvételnél kiderül, vagy kiolvasható egy páciens dokumentációjából.
"Nem akarom elhinni, hogy rosszabbul gyógyítanánk"
A szakember úgy látja, hogy a koronavírusos áldozatok alapbetegségei összefüggést mutatnak azzal, ami az egész populációra jellemző. "A halottak nagy része idős, és a leggyakoribb betegségtípusok, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív-érrendszeri panaszok is a 40 pluszos korosztálynál jellemzők, ezért nem véletlen, hogy ugyanazt a statisztikát kapjuk. Ez a betegség persze nem válogat, ha egészségesek is vagyunk, nem jelenti azt, hogy nulla az esélyünk arra, hogy belehaljunk" - magyarázta.
A magyarok általánosan rossz egészségi állapota ugyancsak visszatükröződhet a koronavírusos statisztikákban, hangsúlyozta az infektológus. "Bár vannak különbségek a nyugati kórházak és a hazaiak között, nem akarom elhinni, hogy rosszabbul gyógyítanánk, itt is ugyanazokat a gyógyszereket kapják a betegek, és ugyanolyan lélegeztetőgépre kapcsolják őket, mint máshol. Nem véletlenül adódnak ilyen számok, ha nem sportolunk, és mellette egész nap zabálunk. A koronavírus lényegében nem különbözik más akut betegségektől, hiszen például egy szalmonellafertőzés is le tud győzni olyanokat, akiknek már vannak más betegségeik" - így Csilek, aki szerint az alapbetegségeknél kiemelt figyelmet kéne fordítani a túlsúlyosokra, mert a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak.
Azzal kapcsolatban, hogy a demencia miért lehet súlyosbító tényező, Csilek úgy nyilatkozott, inkább a demencia technikai jellegű problémái miatt kerülnek rosszabb állapotba a betegek. Például olyan tudatzavar jelentkezik, ami miatt nem ismeri fel, hogy lázas vagy fullad.
Koronavírus: tovább csökkent a betegek átlagéletkora - olvassa el korábbi cikkünket !
