"Az elmúlt 134 évben az Országos Mentőszolgálat két világháborúban és egy forradalomban is bizonyított, de talán nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom: olyan terheléssel, ami elé ez a világjárvány állított minket, még soha nem kellett megbirkóznunk" - fogalmazott a főigazgató a novekedes.hu-nak adott interjúban. Kifejtette, ahogy a járvány egyre inkább elterjedt az országban, a mentőkre is mind több feladat hárult, ami komoly szervezésbeli kihívást jelentett. Ezzel együtt Csató Gábor szerint sikerült megbirkózniuk a felmerülő nehézségekkel, méghozzá olyannyira, hogy bár 20 százalékkal emelkedett az életmentési feladatok száma, a mentőszolgálat gyors helyszínre érkezési aránya még 2 százalékot javult tavaly 2015-höz képest.
Kitért rá, olaszországi szakmai kapcsolatai már a járvány kezdetén azt javasolták, hogy válasszák ketté az általános és a járvánnyal összefüggő feladatokat. Ennek keretében speciális mentesítő zónákat hoztak létre: a koronavírushoz kötődő feladatokat ellátó egységek ezekről vonultak ki, illetve ide is érkeztek vissza. "Úgy is fogalmazhatnánk, kinövesztettünk magunkból, magunk mellett egy másik mentőszolgálatot, ahol csúcsidőben ugyanannyi egységet mozgatunk, mint amennyi egyébként a mentésben van: több mint ezer ember vesz részt napi 3000-4000 mentési feladatban, és végez el akár több mint 20 ezer tesztet" - magyarázta a főigazgató.
Kifejtette, napjainkig már több mint 1,2 millió mintát vettek le a koronavírus-fertőzés kimutatására alkalmas tesztekhez. Egyes napokon az összes teszt felét a mentőszolgálat végezte el. "Ez nem ment volna, ha nem hajtunk végre egy komoly informatikai fejlesztést, nem digitalizáljuk a teljes folyamatot, amivel nem csak gyorsabbá, de átláthatóvá, visszakövethetővé tettük, megfelelve a legmagasabb szintű betegbiztonsági és minőségirányítási szempontoknak" - hangsúlyozta Csató. Hozzátette, a technológiai fejlesztések révén eljutottak odáig, hogy most már 24, de legkésőbb 48 órán belül bárkinél el tudják végezni a mintavételt.
