A Human Mortality Database adatai alapján arra lehet következtetni, hogy noha a koronavírus-járvány miatt a népességet tekintve nőtt a mortalitási ráta, a gyermekhalandóság csökkent - olvasható a time.com cikkében. Az adatbázis 38 ország halálozási adatait közli heti rendszerességgel. Mint kiderült, a mortalitás elmozdulása - a halálozási arány ideiglenes növekedése egy adott populációban, más néven halandóság, túlhalálozás vagy túlhalandóság - folyamatosan magas volt a vizsgált országokban a pandémiás hónapok alatt.
Ugyanakkor arra is rájöttek a szakemberek, hogy összehasonlítva a korábbi évekkel, és figyelembe véve a koronavírus-fertőzés miatti halálozások számát is, 2020-ban kevesebb 15 éven aluli halt meg. Ami például az Egyesült Államokat illeti, január és november közepe között 2500-zal kevesebb gyerek hunyt el az előző három év átlagához képest (9 százalékos csökkenés). Demográfusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a 2020-as összesítés számai változhatnak, hiszen számos jelentés még nem készült el: elképzelhető, hogy amint minden adat együtt lesz, a 2020-as és az előző évek közötti különbség csökkenni fog a gyermekhalandóság szempontjából.
Megdöbbentő, ami 2020-ban történt
Bármely más évről lenne szó, a gyermekhalandóság folyamatos csökkenése jó hírnek számítana, 2020-ban azonban egyenesen megdöbbentő. Tekintettel arra, hogy a COVID-19 mennyire halálosnak bizonyul számos demográfiai csoportban, hihetetlen szerencse, hogy a vírusra adott hatékony immunválaszuk miatt a gyerekek nagyrészt védve vannak a fertőzéstől. Az Egyesült Államokban például alig több mint száz, 15 éven aluli gyermek halt meg COVID-19-ben 2020-ban.
Egy New York-i gyermekorvos, dr. Perri E. Klass szerint egyébként a legtöbb gyermekhalál a születést követő egy hónapban történik, például koraszülés következtében. Az Egyesült Államokban az újszülöttkor utáni gyermekhalálok leggyakrabban valamilyen nem szándékos sérülésre vezethetőek vissza, amely oka lehet vízbe fulladás , autóbaleset, gyalogosbaleset, fulladás - mutatnak rá az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2018-as számai.
A koronavírus elleni védelmi intézkedések segíthettek
Addig, amíg az összes, halálozással kapcsolatos jelentés meg nem érkezik (ez várhatóan 2021 végén fog megtörténni), a szakemberek csak találgathatnak, miért csökkent 2020-ban a gyermekhalandóság. A time.com-nak nyilatkozó szakértők szerint a lezárások, a karantén, valamint a szociális távolságtartás megóvhatta a gyerekeket a fizikai és biológiai sérülésektől, annak ellenére, hogy emocionális és mentális jóllétükre nem volt olyan jó hatással. Dr. Klass úgy vélekedik, ha a gyermekhalálozással kapcsolatos adatok igaznak bizonyulnak, akkor a biztonság kérdéskörében kell keresni a megoldást, és abban, hogy az emberek kevesebbet mozognak, vezetnek.
Vannak egyébként adatok, amelyek ezt támasztják alá:
- A U.S. Department of Transportation adatai szerint 2020 első felében kevesebb autóbaleset történt, mint 2019 azonos időszakában.
- A Total Aquatic Programming statisztikái azt mutatták, hogy 2020-ban kevesebb gyerek fulladt vízbe, mint 2019-ben.
A sérülések arányának csökkenése mellett lehetséges, hogy a járvány miatt hozott, egyéb védelmi intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy kisebb eséllyel alakuljon ki a gyerekeknél valamilyen súlyos betegség. Az influenza és a tüdőgyulladás vezető halálok a kisgyermekek (totyogó korú) és idősebb gyermekek körében, de tavaly tavasszal a kutatók arra jöttek rá, hogy az influenzavírus és más gyakori, légzőszervi megbetegedéseket okozó vírus nem tudott annyira teret hódítani, köszönhetően a koronavírus terjedését gátló szabályoknak. A kötelező maszkviselés, a gyakori kézmosás vagy a távolságtartás ugyanis a koronavírus mellett más kórokozók ellen is hatásos.
Később fizetjük meg az árát?
A dolog hátulütője, hogy a 2020-as pandémia miatt a következő években akár növekedésnek is indulhat a gyermekhalandóság, például az immunizálási kampányok felfüggesztése miatt. Sok országban bizonyos védőoltások beadását elhalasztották akkorra, amikor enyhül a járványügyi helyzet, ez azonban azzal járhat, hogy olyan betegségek kezdenek terjedni a gyerekek körében, amelyek pusztítása amúgy tökéletesen megelőzhető lett volna. Ugyancsak ronthat a gyermekhalandósági adatokon a tény, hogy a lezárások miatt korlátozottabb volt a prenatális ellátáshoz való hozzáférés, ez pedig rossz irányba befolyásolhatja a magzat egészségét.
Mindemellett az olyan stresszoroknak, mint a jövedelemveszteség, a társadalmi elszigeteltség és a folyamatos egészségügyi problémák is hosszan tartó, negatív hatásai lehetnek a reproduktív korú nők és gyermekeik egészségére, hívja fel a figyelmet Magali Barbieri, a Human Mortality Database munkatársa. Li Liu, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health docense pedig rámutatott: a változás a kevésbé fejlett országokban lehet a leglátványosabb, ahol az egészségügyi rendszer eddig sem működött megfelelően.
Sokakban felmerül a kérdés, akkor is szükségünk van-e koronavírus elleni oltásra, ha már átestünk a betegségen. Korábbi cikkünkből kiderül a válasz.
