Románia legtöbb megyéjében akuttá vált a kanyarójárvány, így leginkább Krassó-Szörény, Temes, Arad és Maros megyében, de már Hargita megyében is. A helyi közegészségügyi szolgálatok lehetőségeikhez mérten megtették a szükséges lépéseket a járvány megfékezéséért.
A Romániába utazó külföldi állampolgároknak elsődlegesen a higiéniai szabályok betartása a legfontosabb, valamint vitaminok kellő bevitele ajánlott, ugyanakkor - amennyiben rendelkezésükre áll - érdemes maguknál tartani az oltási könyvüket és utazásuk előtt ellenőrizni védettségüket a vírussal szemben.
Több mint harminc megbetegedés itthon
Harmincegy kanyarógyanús eset van országszerte, közülük 13 embernél a laboratóriumi vizsgálat igazolta is a betegséget - közölte az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvasa pénteken. Oroszi Beatrix elmondta, az ország tizenegy megyéjéből jelentettek kanyarógyanús eseteket, minden megyében egy, maximum két betegséggyanút, tehát ezek szórványos esetek.
Hangsúlyozta, a lakosság egészét közvetlenül érintő járványveszély nincs, behurcolt esetek azonban előfordulnak. Országosan megerősítették a kanyarófigyelő szolgálatot, és az országos tisztifőorvos körlevélben tájékoztatta az egészségügyi intézményeket az ilyenkor szükséges intézkedések megtételére.
Azonosították azt a 39 éves román állampolgárt, akitől feltételezhetően a fertőzés kiindult a makói kórházban. Tőle utólag vett vérminta igazolta a kanyarót, a román beteg nem volt oltva a betegség ellen. A főigazgató megerősítette, hogy a makói kórházban a betegség jelentkezésétől kezdve azonnal intézkedési tervet vezettek be, és megkezdődött az ott dolgozók és ápoltak (és családtagjaik) járványügyi megfigyelése, valamint március 6-án az oltások beadása.
Oroszi Beatrix közölte, 800 adag kanyaró-rubeola-mumpsz ( MMR ) oltóanyagot és négy adag humán gammaglobulint biztosítottak a kórházban. Február 27-e óta a makói kórházban új megbetegedést nem tapasztaltak. Magyarországon kívül nyolc európai országban alakult ki kisebb-nagyobb kanyarójárvány.
Az OEK főigazgató-főorvasa kérdésre válaszolva elmondta, sem Debrecenben, sem Hódmezővásárhelyen még nem igazolódott be a kanyaró, így ott nem kellett kórházi zárlatot elrendelni. Csongrád megyében a makói járásban és a szegedi klinikán van megerősített kanyarós eset.
A megbetegedett egészségügyi dolgozóból hétnek volt oltása, hatan mégis elkapták a fertőzést. Ez úgy lehetséges, hogy az oltás után nem alakul ki a szervezetben a teljes védettség a betegséggel szemben, azonban ez az esetek csupán 1,2 százalékában fordul elő.
Kik veszélyeztetettek?
Az ÁNTSZ információi szerint Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyagot (oltás és újraoltás) adnak be. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98 százalékot, az oltás és az emlékeztető oltás pedig a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltást nem kapott, valamint a betegséget át nem vészelt, oltatlan emberek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenhet, így előfordulhat, hogy oltás ellenére is megfertőzi őket a kanyaró.
