"Az előzetes adatok szerint ez volt a világban a valaha mért legmelegebb hét" - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a július 3-9. közötti hétről. Már júniusban is szintén rekordok dőltek meg az emberi tevékenységek kiváltotta általános felmelegedés, valamint az El Nino első hatásai miatt.
A hőmérsékletek rekordokat döntenek a szárazföldön és a tengereken egyaránt, "potenciálisan pusztító hatásokkal az ökoszisztémákra és a környezetre" - közölte a WMO.
"Ismeretlen területen járunk, és számíthatunk arra, hogy újabb rekordok dőlnek meg, ha az El Nino jelenség tovább fokozódik, és a hatásai 2024-ben is érezhetők lesznek" - közölte Christopher Hewitt, a WMO éghajlatkutató szolgálatának igazgatója.
Az El Nino a Csendes-óceán trópusokon fekvő keleti részén a vízfelszín hőmérsékletének emelkedésével kapcsolatban kialakuló éghajlati jelenség. A WMO szerint az idei El Nino mindazonáltal "legalábbis mérsékelt intenzitással folytatódik majd".
Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz az AFP francia hírügynökséggel közölte, hogy július 6., csütörtök volt a legmelegebb nap 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel, ami a tudósok szerint elhanyagolható 0,02 Celsius-fokkal, illetve 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a szerdait, illetve péntekit.
Ez a hallatlanul magas hőmérséklet-sorozat július 3-án kezdődött (16,88 Celsius-fok), megdöntve a korábbi, 2016. augusztusi rekordot. Az volt a Kopernikusz által valaha mért legmelegebb év.
