Azt szoktuk mondani, hogy minden évszaknak megvan a maga szépsége: pl. a tavasz a rügyfakadás, a nyár a meleg, a napfény, a gyümölcs érlelés időszaka, az őszi erdők színeit azt hiszem, nem kell részleteznem, a tél szépsége a gyönyörű havas táj.
Az előző két részben a tél és a tavasz jellegzetes szabadföldi és szobanövényeivel foglalkoztam, most a nyár és az ősz mérgező növényeit szeretném bemutatni.
Gyöngyvirág: Amilyen gyönyörű, olyan veszélyes. Szinte minden erdőben, ligetben megtalálható. Kertekben dísznövényként ültetik főleg az illata miatt. Nagyon szép az egy száron lévő sok-sok pici fehér virág. Mutatós az ősszel beérő, élénk piros bogyója is.
Nagyon mérgező! Halálos kimenetelű mérgezés is ismert, 5 éves gyermek gyöngyvirág csokrot tartalmazó vázából kiitta a vizet.
Mérgezés általában a piros bogyók elfogyasztásakor lép fel, de veszélyes a levelek, a virágszárak szopogatása, megrágása is, mert a növény minden része mérgező. Tünetei: Az első szakaszban csillapíthatatlan hányás, hasmenés, erős hasi fájdalom, kábultság. A pulzus nagyon lassú lesz, alig tapintható. A második szakaszban az érverés hirtelen meggyorsul, a vérnyomás lecsökken és a szív leállása következtében beáll a halál.
Elsősegély: Hánytatás, és azonnal orvoshoz fordulni.
Leander:
Dézsás dísznövényként használjuk, a kertben és a teraszon. A növény minden része mérgező. Tejnedve a digitáliszéhoz hasonló glikozidot tartalmaz.
Tünetei: Émelygés, hányás, hasmenés erős hasi görcsök. Szívritmus-zavar.
Elsősegély: Hánytatás, és azonnal orvoshoz fordulni.
Diffenbachia: Nagyalakú pöttyös levelei, gyors fejlődése miatt kedvenc szobanövény. A növény minden része mérgező! Leveleiben is, de főleg a szárában lévő nedv fájdalmas, mély sebeket okoz a szájban- az ajkak feldagadnak, az égető, szúró érzés miatt nagyfokú nyálcsorgás lesz. Nyelési és légzési nehézség alakulhat ki a gégeödéma miatt.
A tünetek kb. húsz perc múlva jelentkeznek.
Elsősegély: Azonnal orvoshoz fordulni.
Gombák:
A meleg tikkasztó napok után végre a felfrissülést hozó eső előcsalogatja a gombákat. Minden kertben füves területen megtalálhatók. Leggyakrabban a barna porhanyós és a kerti tintagombával lehet találkozni. Ezek mérgezést nem okoznak, hiszen ehető gombák, de vannak olyanok is, melyek nyersen fogyasztva is igen komoly mérgezést okozhatnak.
Egy tanáccsal szeretnék szolgálni a mérgezés megelőzésére: ha a kertben találnak gombát, azt soha nem szabad szétrúgni, mindig fel kell szedni, mert mint tudjuk, a gomba spórákkal szaporodik, és ha szétrugdaljuk, évről-évre mindig több lesz.
Itt most nem szeretnék a gyilkos galócával, a nagy döggombával, a susulykával történő súlyos, sokszor sajnos halálos kimenetelű mérgezésekkel foglalkozni, hiszen ennek csak két ellenszere van:
- Nem szabad gombát szedni! De ha már megtettük:
- Mindig meg kell vizsgáltatni hivatalos gombaszakértővel!
Elsősegély: A gombamérgezés legkisebb gyanúja esetén is azonnal orvoshoz kell fordulni!
Minden esetben a nyers gombából, de ha nincs, akkor az ételmaradékból spóra azonosítás céljából az orvoshoz vinni kell!
Kora ősszel főleg a tölgyesekben, üde nedves hegyi réteken találkozhatunk a fehér szárú, rózsaszínű vagy lila virágú őszi kikericcsel. A virágzó növénynek levelei nincsenek. Ezek csak a következő évben fejlődnek ki, a sok pici sötétbarna magot tartalmazó tokterméssel együtt.
A növény minden része mérgező!
Tünetek: Az elfogyasztás után 2-6 órával jelentkeznek. Először kaparó, égető érzés a szájban, nyelési nehézség, gyakori hányás, hasmenés, erős hasgörcsök.
Elsősegély: Azonnal orvoshoz fordulni!
Összességében tehát ezek a környezetünket szebbé tevő növények egy kis odafigyelést igényelnek, hogy káros hatásai gyermekeinket ne veszélyeztessék! VI. évf./ 10. szám.
