A következő száz évünk nagyrészt arról fog szólni, hogyan tudunk alkalmazkodni az egyre elviselhetetlenebbé váló nyári hőséghez. A becslések szerint 2050-ig Magyarországon harminccal is emelkedhet az hőhullámos napok száma, ami súlyos népegészségügyi következményekkel fog járni, és különösen nagy veszélyt jelent majd a gyermekekre, a 60 év feletti idősekre vagy a krónikus betegségben szenvedőkre nézve - írja a 444.hu.
Az Alföld a legsérülékenyebb
A hőhullámoknak azonban nem egyforma hatása lesz az országon belül. Egy-egy terület sérülékenysége a földrajzi elhelyezkedésén kívül függ az ott élők egészségi állapotától, valamint attól is, hogy milyen az infrastruktúra vagy egyáltalán megengedhetik-e maguknak, hogy alkalmazkodjanak a változó klímához.
A lap egy nemrég készült KSH kutatás eredményeire hivatkozva azt írja, hogy az ország területének 42,5 százaléka erősen és nagyon erősen sérülékeny a hőhullámok hatásaival szemben. Ezeken a területeken pedig jelenleg a lakosság 39,5 százaléka él. A kutatásból az is kiderült, hogy délkeletről északnyugat felé haladva egyre kisebb mértékben érintik a régiókat a hőhullámok, ám ez a csökkenés nem egyenletes. A legsérülékenyebb régió az Alföld déli és középső része, és bár Budapesten magas a lakosság alkalmazkodóképessége, a beépítettség és a lakosság nagyobb aránya itt is ront a helyzeten.
A felmelegedés a legjobban a síkvidéki területeket érint. A Duna vonalában, Bács-Kiskun megyében, a Kőrös-Maros közében, Békés megye járásaiban és kisebb részt Csongrád megye járásaiban 1971-1980 és 2001-2010 időszak között 110 nappal emelkedett a 25°C-nál nagyobb középhőmérsékletű napok száma. A kutatók szerint a következő években is itt kell felkészülni a legnagyobb változásokra.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: