Ha az időjárás időnként nem emlékeztetne az aktuális évszakra, azt hihetnénk, hogy a 2017/2018-as tél egyszerűen elmaradt. Az ország nagy részében a január tavaszias, enyhe volt, és többször is megdőlt a napi melegrekord. A legtöbben örülhettünk ennek, hiszen a télen szokásos bezárkózás helyett szabadtéri programokra csábított az időjárás, a szakemberek szerint ugyanakkor az enyhe időnek a nyári hónapokban isszuk meg a levét. Nagyobb számban telelhettek ugyanis túl a kullancsok és különböző paraziták, és ha a februári hónapban sem válik tartóssá a fagy, előbb is aktivizálódnak.
Korábban és többen érkeznek
A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is. Általában a levelek és fűszálak végén kapaszkodva várja az alkalmas pillanatot, hogy egy arra járó ruházatára felmászva táplálkozzon a véréből. Szerte a világban közel 700 fajuk ismert, ezek közül Európában körülbelül 60 fordul elő.
"A kullancsok nagy túlélők, és elég jól bírják a viszonylag hideg teleket is. A fagyos hónapokban nyugalmi, alvó fázisba kerülnek, a talajszinten felhalmozódó és korhadó falevelek között megbújva. Ha ezt betakarja egy hóréteg is, akkor jó védettséget nyújt a fagyok ellen, viszont ha nincs hó, és tartós a fagy, általában csökken a számuk" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Földvári Gábor, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének egyetemi docense. A szakember szerint az enyhe időjárás kedvez az állat áttelelésének, az ilyen telek után általában nagyobb számban kezdenek el gazdát keresni a vérszívók. A klímaváltozás hatására enyhülő teleket tehát egyre nagyobb számban vészelik majd át a mérsékelt övi kullancsok.
Hogy mikor ébrednek téli "álmukból", több tényező befolyásolja. "Elsősorban az átlaghőmérséklet és a nappalok hosszának a változása aktivizálja őket, emiatt nehéz naptári dátumhoz kötni. Valamikor csak március első felében éledeznek, míg máskor már február közepén mozgolódni kezdenek" - mondta el Dr. Földvári Gábor. Az emberre és háziállatra is veszélyes, többféle kórokozót terjesztő közönséges kullancsok általában akkor aktivizálódnak, ha az átlaghőmérséklet hosszabb ideig meghaladja az 5-6 Celsius-fokot. Ha a február sem jár nagyobb havazással és faggyal, a paraziták akár a hónap közepétől előbújhatnak.
Miért nem irthatóak a kullancsok?
Dr. Földvári Gábor szerint Magyarországon a környező országokhoz hasonló mértékű a kullancspopuláció. Irtásuk a természetben nem kivitelezhető, egyrészt, mert a különböző vegyszerek a kullancs mellett más ízeltlábúakra is károsak lehetnek, így könnyen felboríthatják a természet kényes egyensúlyát. A másik, gyakorlatiasabb probléma, hogy rejtőzködő életmódjuk miatt a vegyipari cégek számára sem éri meg a költséges engedélyeztetési eljárást végigvinni.
"Teljesen más a kullancsok életmódja, mint például a szúnyogoké, melyek vízi lárvái könnyen pusztíthatóak vegyszerrel vagy genetikailag módosított baktériummal. Télen ugyanis a paraziták az avarban bújnak meg, tavasztól-őszig pedig akár másfél méter magasságig is felmásznak, miközben gazdát keresnek. Emiatt bizonyos területeket gyakorlatilag el kellene árasztani vegyszerrel - tehát se nem kifizetődő, se nem célszerű a kullancsok vegyszeres irtása".
Milyen kórokozókat terjeszthet a kullancs?
A megelőzés legjobb módja az odafigyelés: ha a természetbe megyünk, ruházatunk legyen zárt, illetve a különböző kullancsriasztó spray-k, kenőcsök használata is segíthet távol tartani a vérszívókat. Ha hazaértünk, nézzük át alaposan saját és családtagjaink testfelületét, és ha kullancsot találunk, minél előbb távolítsuk el. Ehhez kaphatóak a patikákban speciális eszközök, de egy egyszerű szemöldökcsipesszel vagy akár a körmünkkel is könnyedén eltávolíthatjuk a bőrünkbe ékelődött állatot. Másik fontos megelőzési mód a védőoltás, amelyet tévesen "kullancsoltásnak" is hívnak, de nem a vérszívó, hanem a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ( kullancs-encephalitis ) ellen nyújt védelmet.
Ez a legsúlyosabb betegség, amelyet a kullancsok hazánkban terjesztenek bénulást vagy akár halált is okozhat. Szerencsére a vírus nagyon ritka, több tízezer kullancsból néhány fertőzött van csupán. A fertőzött egyedek eloszlása azonban nem egyenletes, egyes régiókban több ilyen állat is található, míg sok másban egyetlen fertőzött példányt sem azonosítanak.
A kullancsok által terjesztett másik legismertebb betegség a Lyme-kór , amelyet a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz. Ez sokkal gyakoribb kórokozó, főleg errefelé: Közép-Európa országaiban kifejezetten sok, Magyarországon évente körülbelül tízezer friss fertőzés fordulhat elő. Nálunk a természetes kullancspopulációban akár a 30-40 százalékot is elérheti a fertőzött egyedek aránya, néhol tehát majdnem minden második kullancs hordozza a baktériumot.
A környező országokban is felfedeztek a közelmúltban is olyan, kullancs által terjesztett baktériumokat, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek. Az Anaplasma phagocytophilum nevű baktériumot régebben a juhok megbetegítőjeként ismerték, és csak az utóbbi évtizedekben diagnosztizálták az általa okozott betegséget emberben is. Néhány éve fedeztek fel egy új emberi kórokozót, a Neoehrlichia mikurensist, illetve szintén a közelmúltban a Lyme-kórért is felelős baktérium egyik rokonát, a visszatérő lázat okozó Borrelia miyamotoit. A baktériumot már régóta ismerjük, de csak a közelmúltban igazolódott, hogy az emberekben is veszélyt jelenthet - mondta el Dr. Földvári Gábor.
Az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak vizsgálatai alapján a fent említett kórokozók mindegyike előfordul a hazai kullancsokban. Az említett betegségekért felelős kórokozók jellemzően a kullancs csípése során, a kullancs nyálával jutnak az emberbe, de ettől eltérő fertőzési módok is lehetségesek. Bizonyos kórokozók beszáradt, por állagú ürüléke a levegővel együtt beszippantva vagy sebbe kerülve is fertőzést okozhat. Kullancs-encephalitis vírussal pasztörizálatlan birka- vagy kecsketej fogyasztásával is fertőződhetünk.
