Ezek a leggyakoribb internetes csalások

Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója a Reggeliben mutatta be a leggyakoribb online csalási módokat. Mint mondta, az internetes csalások elsősorban anyagi haszonszerzésért történnek, és az ügyfeleket megtévesztve a számlájukon lévő pénzt célozzák meg. Gyakran az online piactereken célozzák meg azokat, akik használt termékeket akarnak eladni. Vevőként jelentkeznek, és egy linket küldenek kapcsolattartás céljából. 

"Erre a linkre kattintva egy hamis weboldalon találják magukat, ahol a fizetési adataikat meg kell adniuk. Ezt az oldalt viszont az elkövetők üzemeltetik, és innentől kezdve minden egyes fizetési azonosító a birtokukba kerül" - magyarázta a szakember. Azonosítók, jelszavak és megerősítő kódok birtokában pedig bármit meg tudnak tenni a számlán lévő összeggel.

Jobb esetben kap róla sms-t vagy push-üzenetet az ügyfél, hogy költenek a számlájáról, rosszabb esetben csak akkor szembesül vele, ha ránéz az egyenlegére. Ugyanakkor a bankok is üzemeltetnek monitoringrendszert ilyen esetekre: értesítik az ügyfelet, illetve szinte azonnal megállítják a csalásgyanús tranzakciókat.

A másik leggyakoribb módszer, hogy a bank nevében hívják fel az ügyfeleket, véletlenszerűen kiválasztva naponta több százezret. "Azzal szembesítik, hogy a számlájukon lévő összeget megpróbálják eltulajdonítani, illetve a kártyájukat használták, és azonnal kell intézkedni. Ilyenkor az ügyfelek nagyon megijednek, beszűkül a tudatuk, és hiába az óvatosság, nem ismerik fel azt, hogy nem a bank alkalmazottjával beszélnek" - mondta Sonjic László.

Ez is érdekelheti

átverés

A szerelmi ígéret átverés is lehet – erre figyelj, ha neten ismerkedsz

csalás

Racionális ember is be tud dőlni a csalóknak

internetes csalás

Bajba kerülhetsz, ha csalók pénzt utalnak a számládra

internetes csalás

Súlyos beteg nőtől loptak internetes csalók

A bank alkalmazottja ugyanis soha nem érdeklődik a számlán található egyenlegről. A csalók sokszor megkérik egy alkalmazás telepítésére az ügyfelet (ők vírusirtónak nevezik), amellyel távolról is hozzá tudnak férni az áldozat okoseszközeihez. A szakember hangsúlyozta, hogy a bank soha nem kér azonosítókat, jelszavakat, fizetési adatokat, PIN-kódokat, vagy megerősítő kódokat, vagy hogy telepítsünk bármilyen programot.