Minket is érinthet a kevés hó okozta energiahiány

Az olasz Alpok hó-vízegyenérték hiánya március 16-án mínusz 67 százalék volt – derült ki a CIMA adataiból, ami azt jelenti, hogy a hiányzó hó – a korábbi évekhez képest – alacsonyabb rendelkezésre álló vízmennyiséget eredményez a következő hónapokban. A hó-vízegyenérték a hótakaró vastagságától és a hó sűrűségétől függ – írja a Portfolió. Bár a következő hetekben még előfordulhat további havas csapadék, nem valószínű, hogy ez érdemben támogatná a hótakaró szintjét, mivel a hóolvadás felgyorsulna a szezon hátralévő részében.

Az áramellátás is veszélybe került

Az adatok alapján a sokéves átlagnál lényegesen kevesebb hó van az Alpokban, ami a szakemberek szerint a harmadik negyedévben – az év legmelegebb időszakában – kétféle módon is növelheti az áramellátás kockázatát. Az alacsonyabb vízerőművi termelést más termelési forrásokkal kellene kompenzálni, míg a Pó alacsony vízszintje veszélyeztetheti a folyó medencéje mentén található kombinált ciklusú gázturbinás erőművek hűtőrendszereit, ami a tavalyi évhez hasonlóan nem tervezett leállásokhoz vezethet. 2022 júniusában és júliusában közel 5 gigawattnyi kapacitás esett ki a Pó-völgyi régióban a vízhiány miatt, idén pedig még rosszabb lehet a helyzet.

Ez is érdekelheti

folyadékhiány

Ez történik a testedben, ha nem iszol eleget

víztisztítás

Tisztított szennyvíz mint ivóvíz: meginnád?

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

Az Alpok másik oldalán, Franciaországban és Svájcban az atomerőművek termelését fogta vissza tavaly a vízhiány, mivel megoldhatatlan volt a reaktorok hűtése. A hóhiány pedig idén ott is súlyosabb. A Handelsblatt üzleti napilap szerint a Franciaországban tapasztalható súlyos téli aszály aggodalomra ad okot, mert az ország energiatermelése egész évben visszaeshet, ami súlyosbítja az egész Európában amúgy is feszült energiaellátási helyzetet. Mint írják, a január vége óta több mint 32 napig tartó szárazság a mostani telet a legszárazabb időszakká tette az országban a teljes körű feljegyzések 1959-es kezdete óta, ami komoly aggodalmakat kelt a mezőgazdaságra, az energiára és az ökoszisztémákra gyakorolt következményekkel kapcsolatban.