A dialízis egy vesepótló kezelés, amelynél a vért vagy közvetlenül tisztítják meg a méreganyagoktól, vagy pedig a hashártyát használják fel szűrőként, hogy a szervezetet megszabadítsák a toxinoktól. Általában heti három alkalommal négy óra elfoglaltságot jelent a betegnek, akinek a vesetranszplantáció jelentheti a megoldást. A vesebetegek ellátása azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik Magyarországon - erről a Telexnek betegek, nővérek és orvosok beszéltek.
Remport Ádám, a Magyar Nephrologiai Társaság tagja, a Transzplantációs Bizottság vezetője szerint is az egyik legnagyobb probléma országos szinten a nővérhiány.
Magyarországon itthon ideális esetben öt betegre jut egy nővér, külföldön inkább három az egyhez ez az arány. A nővérek mellett szükség lenne más egészségügyi szakemberekre (például pszichológusra és dietetikusra) is, de itt is hiány van.
A munkaerőhiány mellett az alkalmazott gépek állapotával is probléma van, például gyakran megállnak működés közben.
Remport Ádám szerint nincs elég vesedonor sem. A transzplantációk száma azután ugrott meg feltűnően, hogy Magyarország 2013. július 1-jén csatlakozott teljes jogú tagként az Eurotransplanthoz, ami egy nemzetközi szervdonációs és transzplantációs szervezet. A koronavírus-járvánnyal viszont visszaesett.
A hatályos jogszabályok szerint hacsak valaki életében nem rendelkezik róla, akkor a szervei felhasználhatók. Tehát egy kórházban meghalt beteg veséje alkalmas lehetne donációra, viszont a halott donorokkal való foglalkozás jelentős pluszmunka. Ha pedig nincs elég nővér, akkor az energiát a túlélőkre fordítják.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: