A férfi egy táplálkozási tanácsadó javaslatára kezdett vitaminpótló kúrába. Mint azt az IFLScience a BMJ Case Reports című orvosi folyóiratban megjelent esettanulmányt szemlézve írja, naponta 150 ezer (!) nemzetközi egység (NE) D-vitamint, ezer milligramm folsavat, négyezer milligramm omega-3 zsírsavat, 50 milligramm B3-vitamint vett be. Ezen felül változó mennyiségben C-vitamint, K2-vitamint, B2-vitamint, B6-vitamint, szelént, cinket, az aminosavak közül L-lizint, taurint és glicint, továbbá kolint, kalciumot, magnéziumot, probiotikumokat és – ki tudja, milyen megfontolásból – még bóraxot is . Utóbbi vegyi anyag egyébként nagy mennyiségben a szervezetbe jutva kifejezetten mérgező, és elsősorban tisztítószerekben, rovarirtókban alkalmazzák.
Nagyjából négy hónap telt el így, mire a férfi egyre súlyosbodó tünetei miatt kórházba került. Addigra visszatérő hányással, émelygéssel, alhasi fájdalmakkal, alsó végtagi fájdalmakkal, fülzúgással, szájszárazsággal, állandó szomjúsággal és hasmenéssel is küzdött. Mi több, a testsúlya is közel 13 kilogrammal csökkent. Az eset tanulsága, hogy bár a vitaminok és ásványi anyagok esszenciálisak szervezetünk számára, mint minden mással az életben, ezekkel is fontos mértéket tartani.
A D-vitamin is okozhat mérgezést
Nézzük például a D-vitamint, hiszen ezt adagolta túl a legnagyobb mértékben a brit férfi. A D-vitamin hiánya gyermekkorban angolkórt , felnőtteknél pedig csontlágyulást idézhet elő, ezáltal csontdeformitásokat, rohamokat, fogászati és egyéb problémák egész sorát. Mivel ennyire fontos vitaminról van szó, számos országban kötelezően dúsítják vele a tejet, közte Kanadában, Svédországban, Finnországban és Ausztráliában, de önkéntes alapon az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is alkalmazzák ezt a módszert. Emellett egyes reggeliző pelyhek és kenyerek is tartalmaznak hozzáadott D-vitamint. Mindazonáltal napsugárzás hatására bőrünkben is képződik D-vitamin, és sokak számára ez önmagában is elég.
Egészségünk megőrzéséhez ugyanis naponta csupán 400 NE D-vitaminra van szükségünk. Az esettanulmányban bemutatott férfi ennek a 375-szörösét szedte hónapokon keresztül. „A D-vitamin egy zsíroldékony vitamin, akárcsak az A-, E- és K-vitamin. Ennek következtében széles körben eloszlik a zsírszövetekben” – írják az esettanulmány szerzői. Hozzáteszik, emiatt aztán a D-vitamin-mérgezés tünetei is több szervrendszerre kiterjedhetnek. A lehetséges panaszok palettája kiterjed olyan neuropszichiátriai tünetektől, mint a kimerültség, zavartság, apátia, pszichózis, depresszió vagy akár a kóma, emésztőrendszeri tüneteken át, mint az alhasi fájdalom, hányás, székrekedés, gyomorfekély és hasnyálmirigy-gyulladás, egészen a szív-érrendszeri problémákig, beleértve a magas vérnyomást és a szívritmuszavarokat, de kialakulhat miatta súlyos veseelégtelenség is.
Ráadásul a D-vitamin felezési ideje igen hosszú, így a túladagolás akár hetekre megbetegítheti az embert. Az érintett beteg például azonnal felhagyott a táplálékkiegészítők szedésével, amikor bekerült a kórházba, de a panaszai nem múltak el egyik napról a másikra. A laborvizsgálatok akut vesekárosodást mutattak ki nála, továbbá emelkedett kalcium- és D-vitamint-szintet a szervezetében – utóbbi mintegy hétszeresen haladta meg a normálértéket. Nyolc napig tartották bent a kórházban, közben intravénásan pótolva dehidratálódott szervezetében a folyadékot, valamint bifoszfonáttal kezelték a csontritkulás megelőzése érdekében. A bifoszfonátot – hányáscsillapítóval egyetemben – a kórházból való távozás után is szednie kellett. „Ez az eset is rávilágít a táplálékkiegészítők mérgező potenciáljára, amelyeket amúgy biztonságosnak tekinthetünk mindaddig, amíg nem szedjük túlzott mennyiségben vagy veszélyes kombinációban” – figyelmeztettek a tanulmányt jegyző orvosok.
