Ab: nem alkotmányellenes a kötelező oltás

Az Alkotmánybíróság (Ab) formai okból visszautasította a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat.

Egy közelmúltbeli felmérés szerint a magyar lakosság 41 százaléka támogatná a COVID-19 elleni oltások kötelezővé tételét.

A támadott jogszabály szerint a munkáltató elrendelheti, hogy foglalkoztatottja meghatározott időn belül vegye fel a koronavírus elleni védőoltást, ha pedig ez nem történik meg, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, továbbá egy év elteltével felmentéssel vagy felmondással azonnal megszüntetheti a munkavállaló jogviszonyát. A rendelet ellen mintegy húsz indítványozó fordult az Ab-hoz, amely az indítványokat egy eljárásban bírálta el - olvasható a testület pénteken kiadott közleményében.

koronavírus, oltás, oltóanyag, vakcina, COVID-19, alkotmány, jog
Az Ab szerint nem alkotmányellenes a rendelet, amely által a munkáltatók kötelezővé tehetik a COVID-19 elleni védőoltást foglalkoztatottjaik számára. Fotó: Getty Images

Kritikák az oltások kötelezővé tételével szemben

Az indítványozók a többi között azzal érveltek, hogy az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásánál is meg kell felelni annak az alaptörvényi feltételnek, hogy alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet. A védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrányok viszont olyan súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel járnak, amelyek nincsenek arányban a pandémia visszaszorításának céljával. Továbbá szerintük a szabályozás azzal, hogy az oltást a munkáltató intézkedésén keresztül gyakorlatilag kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogot.

Az indítványozók aggályosnak tartották azt is, hogy az oltatlanok között hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét más munkáltatóktól eltérően kötelezővé teszi, jóllehet a munkáltatóknak nincs képesítésük az oltás szükségességének megállapítására. Az alkotmányjogi panaszok szerint a kormányrendelet sérti a többi között az önrendelkezéshez, az emberi méltósághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jogot.

Az Ab nem fogadta be a panaszokat

Az Ab az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata során megállapította, hogy a kifogásolt jogszabály az indítványozókra, tehát a munkavállalókra közvetlenül nem hatályosul, csak a munkáltató mérlegelésen alapuló intézkedése révén. A munkáltató döntése pedig nem lehet önkényes: elsősorban az adott munkahelyen dolgozók biztonságát kell szem előtt tartania, és az egészség megóvása érdekében köteles figyelembe venni a munkahely és a munkakör sajátosságait is. A kormányrendelet pusztán az oltás kötelező elrendelésének és a jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét teremti meg.

Az Ab rámutatott arra is, hogy a munkáltató döntéseivel szemben - ha az szabályt sért - a munkavállaló az általános munkajogi szabályok szerint érvényesítheti igényét. A munkáltató mérlegeléssel meghozott intézkedésével szemben van jogorvoslati lehetősége a munkavállalónak: munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság jogerős döntésével szemben alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Ab-hoz.

Jelen ügyben azonban az indítványozók nem merítették ki a jogorvoslati lehetőségeiket, hanem közvetlenül támadták alkotmányjogi panasszal a sérelmezett jogszabályt. Az alkotmányjogi panaszok ezért az Ab szerint nem feleltek meg a befogadhatóság törvényi feltételeinek, így azokat visszautasította. Az Ab döntéséhez a 15 tagú testületből Czine Ágnes, Márki Zoltán és Schanda Balázs alkotmánybírók fűztek különvéleményt. A döntés teljes terjedelmében a testület honlapján olvasható.

Az Ab a koronavírus-járvánnyal összefüggésben tavaly decemberben döntött arról, hogy nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltása, októberben pedig arról, hogy nem alkotmányellenesek a védettségi igazolvánnyal járó többletjogok.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +37 °C
Minimum: +14, +21 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki. Igazi hőség várható, az időnként megélénkülő délies szél mellett 31, 37 fok között tetőzik a hőmérséklet. Hétfőn ismét a kánikula terheli meg a szervezetet. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de még az egészségesek körében is előfordulhat rosszullét, szédülés és vérnyomáspanaszok is. A déli órákban kerülendő a tűző napon tartózkodás! Gyakoriak a fejfájásos tünetek is, sokan alvásproblémáktól szenvednek. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)