A munkabalesetek harmada titokban marad

Az unióban három és fél percenként hal meg valaki munkavégzésre visszavezethető okok miatt, vagyis évente több mint 150 ezer ember veszíti életét munkahelyi baleset vagy foglalkoztatási betegségek következtében.

Nálunk a statisztikai adatok ennél jobbak, de szakemberek szerint elsősorban azért, mert jelentős a munkáltatók által eltitkolt esetek száma. Nem véletlenül: a munkavédelmi bírság kiszabható mértéke akár tízmillió forint is lehet, a bíróság a sérült dolgozónak kártérítést ítélhet meg, és ha bebizonyosodik, hogy a foglalkoztató hibázott, a dolgozó kórházi kezelésének kontója is őt terheli. Ezek derültek ki egy nemrégiben tartott megbeszélésen, amelyen a "Kezdeményezés az egészséges munkahelyért" programot mutatták be.

Gódor János, az Európai Bizottság Munkavédelmi Ügynökségének itthoni képviselője azt mondja: a kimutatások szerint, ha az OEP-nél bejelentett megbetegedéseket és a munkahelyi balesetekről szóló bejelentéseket összevetik, arra lehet következtetni, hogy a bejelentett és az eltitkolt munkabalesetek között körülbelül 30 százalékos az eltérés.

Mandrik István munkavédelmi szakértő szerint jellemzően olyan dolgozók szenvedik el a legsúlyosabb baleseteket, s közülük halnak meg a legtöbben, akiknek a foglalkoztatása nem teljesen rendezett. A szakember elmondta: egy most készült felmérés szerint az iskolák nagy része a szakmai képzés során semmit sem törődik a munkabiztonsággal. A helyzetet nehezíti az is, hogy sokszor drágább a biztonság megteremtése, mint maga az előállított munka értéke. Azok a munkáltatók pedig, akik éppen ezeken az eszközökön spórolnak, lenyomják az árakat, s így a többiek nem maradnak versenyképesek.

A legfrissebb felmérések szerint az európai munkavállalók közel 28 százaléka vallja azt, hogy olyan krónikus egészségi problémái vannak, amelyek összefüggésbe hozhatók jelenlegi vagy korábbi munkájukkal, 35 százalékuk úgy érzi, hogy munkája veszélyezteti az egészségét. Az építőipar, a mezőgazdaság, a halászat, a szállítás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások ma is különösen veszélyes üzemnek számítanak. A kis- és középvállalkozásoknál következik be az üzemi balesetek 82 százaléka és a halálos balesetek 90 százaléka.