Magyarország helyzete kedvező, hiszen itt egy emberre évi 6 ezer köbméter víz jut. Ez pedig jócskán meghaladja az 5 ezer köbméteres éves világátlagot. 50 évvel ezelőtt viszont a mostani magyarországi érték háromszorosa állt rendelkezésre globálisan - emelte ki Kőrösi Csaba.
A Föld vízkészleteinek csökkenése részben azzal magyarázható, hogy a szennyvizek négyötöde tisztítás nélkül jut a természetbe. Ezzel szemben Magyarországon 10 százaléknál is alacsonyabb a kezeletlen szennyvíz aránya, ám a szennyezést lehetőség szerint teljesen meg kell szüntetni. Ezért az októberben összeülő Budapesti Víz Világtalálkozó sem kerülheti meg a vízválság globális kérdéseit, hiszen azokkal a világ számos országa már most kénytelen szembesülni - mondta az igazgató.
A szárazság váratlan következménye
Ahogy már korábban megírtuk, a szárazság komoly következményekkel jár. Az aszály sújtotta Afrika például annyi szén-dioxidot bocsát ki évente, mint kétszázezer autó. Így tehát minden évben 1-1,5 milliárd tonnányi szén kerül a levegőbe Afrika trópusi területének északi térségében.
Az adatok azt sugallják, hogy a hosszan tartó és többször ismétlődő szárazság, valamint a földhasználat megváltozása miatt a talaj rossz minőségű lett, így folyamatosan kibocsátja az általa tárolt szén-dioxidot. Ez az üvegházhatású gáz a globális felmelegedés egyik legfontosabb szereplője.
