Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a madarak által hordozott antibiotikum-rezisztencia-gének ( ARG-k ) és rezisztens baktériumok az emberi szervezetbe is bejuthatnak, például úszás során, valamint közvetlen kontaktus útján magával az ürülékkel, szennyezett talajjal és a levegőbe kerülő ürülékrészecskék belélegzése által. Ugyancsak történtek már vizsgálatok a madárürülék elemzésére olyan ARG-források környezetében, mint a szennyvíztisztító telepek és a baromfifarmok vízelvezetői. Mint azonban azt a houstoni Rice Egyetem közleménye írja , az intézmény kutatói igyekeztek az eddigieknél mélyebbre ásni a témában, hogy pontosabb képet kapjanak a problémás gének előfordulásáról a vadon élő madarak ürülékében.
A kutatócsapat varjak, kacsák és sirályok ürülékmintáit gyűjtötte össze Houston környékéről a téli és nyári hónapokban. Ezeket a mintákat aztán olyan baromfifarmokról gyűjtött mintákkal hasonlították össze, amelyekről ismert, hogy hasonló géneket tartalmaznak. Az így kapott adatokból kirajzolódott, hogy minden vizsgált madárfaj ürülékében megtalálhatók évszaktól függetlenül olyan ARG-k, amelyek a tetraciklin, a béta-laktám és a szulfonamid típusú antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát kódolják.
A városban és vadonban is vigyázni kell
A kutatókat is meglepte, hogy e gének szintje közel olyan magasnak bizonyult, mint a baromfigazdaságokból gyűjtött friss ürülékminták esetében, ahol a szárnyasoknak alkalomszerűen antibiotikumokat is adnak a táplálékkal. Ezen felül egy úgynevezett integront is kimutattak, amiről ismert, hogy elősegíti az antibiotikum-rezisztencia terjedését a baktériumok között. Mi több, ennek szintje közel ötször magasabb volt a vadon élő madaraknál, mint a farmon tartott állatok esetében. "Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a vadon élő madarak figyelmen kívül hagyott, de potenciálisan fontos gazdái az antimikrobiálisrezisztencia-géneknek. Emellett közvetlenül is szerepet játszhatnak a rezisztens fertőzések terjesztésében, habár ez kevésbé valószínű, mivel ritkán érintkeznek az emberrel" - mutatott rá Pedro Alvarez vegyész- és biomérnök, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók olyan opportunista baktériumokat is találtak a vizsgált madárürülék-mintákban, amelyek húgyúti fertőzéseket, szepszist vagy légzőszervi fertőzéseket okozhatnak. A téli mintákból kimutattak továbbá egy, az ételmérgezéssel összefüggő kórokozót is. "Tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenki kerülje a közvetlen kontaktust a madárürülékkel a városi közterületeken, különösen a fertőzések szempontjából kockázati csoportba tartozók. Emellett a rendszeres takarítás is segíthet csökkenteni a vonatkozó egészségügyi kockázatokat" - hangsúlyozta Pingfeng Yu, a kutatás vezetője.
