Egy halálos méreg
A legveszélyesebbnek, leghatékonyabbnak ismert mérgek egyik a botulin (botulinum toxin, botulotoxin, botox néven is ismerik), amely a Clostridium botulinum nevű anaerob baktérium toxinja. Súlyos idegméreg, nagyon kis mennyiség belőle már halálhoz vezethet. A toxint termelő baktérium többnyire spóra állapotban létezik, de kedvező körülmények között (oxigéntől elzárva, alacsony savtartalmú környezetben, például nem megfelelően hőkezelt élelmiszerekben, konzervekben, húskészítményekben) szaporodásnak indul és toxintermelésbe kezd.
A méreg legtöbbször az elfogyasztott fertőzött élelmiszerrel kerül a szervezetbe, de nyílt sebbe kerülve is okozhat mérgezést, és olykor az is előfordul, hogy a spórák az emberi szervezetben fejlődnek élő baktériumtenyészetté. A toxinból kifejlesztett biológiai fegyverhez (amelynél a robbanófej tartalmaz botulotoxint) belélegezhető formában használják a mérget. A botulin a hatását akkor fejti ki, amikor (akár a gyomron, akár a légutakon keresztül) a vérkeringésbe jutva eléri az izmok mozgatásáért felelős idegek végződéseit. Itt ugyanis (legalábbis átmenetileg) blokkolja az érintett idegeket, amelyek nem közvetítenek tovább jeleket, ingerületeket, így megbénulnak a hozzájuk kapcsolódó izmok, funkciók.
Ez néhány napon belül bekövetkező látási zavarokhoz, nyelési görcsökhöz, légzésbénuláshoz, halálhoz vezethet. Ez a nagyon veszélyes méreg ugyanakkor, szigorúan ellenőrzött körülmények között gyógyszerként is használatos, a neurológia területén alkalmazzák. Ennél ismertebb a plasztikai sebészet által, szépészeti beavatkozások során való használata. A ráncképződésért felelős izmokat bénítják le vele az adott idegen keresztül. Mivel a hatása csak időleges, a kezelést bizonyos idő után meg kell ismételni. Az eredményt a sztárokról szóló hírekben naponta olvashatjuk - olykor elszörnyedve az "ilyen volt - ilyen lett" képeken.
Nemcsak kolbászban termelődhet
A botulizmus nevében a latin botulus, kolbász szót fedezhetjük fel, magyarul is "kolbászmérgezés" néven került be a köztudatba ez a súlyos, életveszélyes ételmérgezés. Az elnevezést az indokolja, hogy számos esetben is nyers (keverés közben kóstolgatott) illetve rosszul füstölt, nem hőkezelt házi kolbász volt a mérgezés oka. Ugyanakkor nemcsak töltelékáruk, hanem egyéb marha-, sertés-, szárnyas- és halhúsok, tejtermékek, készételkonzervek, sőt, még a teljesen ártalmatlannak tűnő zöldség- és gyümölcsfélék, fűszerek, házilag tartósított, kis savtartalmú befőttek is hordozhatják a botulin toxint termelő baktérium spóráját. A spóra még nem mérgező, de az oxigéntől elzárt, nedves, tápanyagban gazdag környezet valódi táptalajként funkcionál.
A spórákból kifejlődő baktériumok toxinja a szervezetbe kerülve egy-két nap lappangási idő múlva kezdi el kifejteni a hatását, de a tünetek jelentkezésének ideje függ a bejutó méreg mennyiségétől is. Szájszárazsággal, nyelési nehézségekkel, a beszéd akadályozottságával, látási zavarokkal, izomgyengeséggel kezdődik, emésztőrendszeri tünetek, hányás, hasmenés kíséretében. A tünetek először nem egyértelműek, például a szélütés kísérőjelenségeivel összetéveszthetőek, ezért nagy jelentősége van az előzményeknek, a toxin azonosításának - az orvosnak például tudnia kell arról, ha egyazon étel elfogyasztása után többeknél jelentkeztek hasonló panaszok. Fontos, hogy a diagnózis mielőbb megszülessen és a beteg kezelése elkezdődjék. Ez az emésztőrendszerben még kimutatható méreg eltávolításával illetve ellenszérum adásával történhet. Kezeletlen esetben az izombénulás előrehalad, teljes végtag- és légzésbénulás majd halál következhet be.
Sebfertőzéssel is kialakulhat
Ismert a sebbotulizmus fogalma is: ilyenkor a nyílt sebet okozó sérülés nyit utat a Clostridium botulinum baktérium szervezetbe jutásának. Különösen az oxigéntől elzárt, mély, például szúrt sebek jelentenek kedvező körülményeket az anaerob baktérium szaporodásához. A sebben lévő baktérium által termelt toxin a sérült szöveteken keresztül is bejuthat a vérkeringésbe, eljuthat az idegekhez. Az ilyen módon kialakult mérgezés tünetei és következményei alapvetően nem különböznek az élelmiszer eredetűtől, csupán az emésztőrendszeri tünetek, tehát a hányás, hasi görcsök, hasmenés maradnak el.
Az emberi szervezet élősködője is lehet
Ritkán, de előfordul az ún. gyermekbotulizmus is, amikor az elfogyasztott élelmiszerrel nem a toxin, hanem a Clostridium botulinum baktérium spórája kerül be a gyermek emésztőrendszerébe, és az ottani nedves, meleg, oxigénszegény környezetben kezd el tenyészni. Székrekedés, lassult, elhúzódó szopás lehet az első tünet, de ez egészen a teljes izombénulásig fokozódhat. A gyermekkori mérgezéses eseteket többnyire csecsemőkorban regisztrálták. A "bűnös" élelmiszert nem mindig sikerült azonosítani, de a toxin hordozójaként több ízben felmerült a méz lehetősége, így egy okkal több, ami miatt nem ajánlják a méz adását kétéves kor előtt. Ennél is ritkábban alakul ki a felnőttkorban hasonló helyzet, vagyis az, hogy a spórák a beteg saját bélrendszerében fejlődnek baktériumteleppé. Krónikus bélrendszeri betegség, illetve lezajlott bélműtét után azonban ez a lehetőség sem kizárt. A tünetek lassan, a spórák szervezetbe jutása után egy-másfél hónappal később jelentkeznek.
Hőkezeléssel elpusztítható
Az élelmezéstudományi szakemberek a botulizmus elkerülésére az élelmiszerek megfelelő kezelését ajánlják. Bár a baktérium spórái félelmetesen jól tűrik a magas hőmérsékletet (hosszas forralást is túlélhetnek), de a toxin maga hőkezeléssel elpusztítható. Ezért tanácsos ügyelni arra, hogy a házilag töltött hurka, kolbász, más húsféleségek, otthon tartósított, télire eltett zöldségek, gyümölcsök milyen technológiával készülnek. Aligha gondolnánk arra, hogy még egy zöldbabkészítmény, vagy egy olajban eltett fokhagyma, chilipaprika stb. is helyet adhat botulinum spóráknak. Gondot okozhatnak a lejárt szavatosságú konzerv készételek is. Ezekből a fogyaszthatósági időn belüli, de sérült dobozú, elszíneződött, rossz szagú termékeket sem szabad elfogyasztani, és a hibátlan készítményeket is tanácsos alaposan felmelegíteni fogyasztás előtt.
