A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig.
Nagy a tét
Az emberek nem értik, hogy nemcsak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről - véli Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora. Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, illetve a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak. A rövid ideig tartó nagy hőterhelés ugyanis 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, ennek eredménye pedig fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.
2100-ra az év legforróbb napjait várhatóan nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. "Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés" - hangsúlyozta Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének professzora. Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően. A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél. Emellett az intenzív zivatarok, jégesők és áradások számának növekedését is jósolják.
Több faj kihalhat
Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye.
Izraelnél már mostanra is kihalt több tengeri állatfaj. Amióta 30 fok fölé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, invazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban.
A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart. Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban.
