A dohányfüst káros hatásai

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái azt mutatják, hogy több mint egymilliárd ember dohányzik rendszeresen a Földön, főként az alacsony és a közepes bevétellel rendelkező országokban számít elterjedtnek ez a rendkívül ártalmas szenvedély. A dohányfüst egészségre káros összetevői megközelítőleg 7 millió ember halálát okozzák évente a világon, köztük közel 900 ezer esetben a passzív dohányzás, azaz a mások által szívott dohánytermékek füstjének belégzése bizonyul végzetesnek. Az Eurostat 2014-es adatai szerint Magyarországon a 18 év feletti lakosság 26,1 százaléka naponta használ dohánytermékeket, aminél az EU-ban csak a bolgár (29 százalék) és a görög (28,1 százalék) felnőtt társadalom rendelkezik rosszabb mutatóval, ráadásul itthon több mint 150 ezer alkalmi dohányost is számon tartanak.

Magas rákkockázat

Maga a dohányfüst több ezer különböző vegyületet tartalmaz, ezek közül pedig 250-ről ismert, hogy károsan hat az emberi szervezetre, mi több, 69 kifejezetten rákkeltő. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) adatai szerint a dohányzás okozta halálesetek 36 százalékának hátterében daganatos megbetegedések, 39 százaléka mögött szív- és érrendszeri megbetegedések , illetve a stroke áll, további 24 százalékáért pedig különféle légzőszervi kórképek felelnek. A dohányzás lényegében minden szervet és szervrendszert károsít a testünkben, így például a tüdő mellett egyéb szervek rákos elváltozását is előidézheti, így a nyelőcső, a szájüreg, a torok, a vesék, a húgyhólyag, a máj, a hasnyálmirigy, a gyomor, a méhnyak, a vastag- és a végbél rosszindulatú daganatát, valamint akut mieloid leukémiát is kiválthat.

A tüdőrák olyan betegség, amely a legtöbb esetben csak akkor okoz tüneteket, amikor már áttéteket képezett. A tünetek sokfélék lehetnek attól függően, hogy hol található a daganat, illetve hogy a betegség mely fázisában van a páciens. A leggyakrabban előforduló rákbetegség

A tüdőrák mindemellett külön is említést érdemel, mivel a daganatos megbetegedések között ez az egyik legelterjedtebb és egyben legagresszívabb, ezáltal ez bizonyul a legnagyobb arányban végzetesnek. Itthon mintegy 11-12 ezer új beteget diagnosztizálnak évente, miközben közel 9 ezren életüket veszítik a nehezen kezelhető kórkép következtében. Egyszerűbben mondva: minden száz hazai halálesetből 6-7-et a tüdőrák okoz. Magyarország listavezető az Európai Unió tagországai között a tüdőrák okozta halálesetek aránya tekintetében mind az összes daganatos megbetegedésre, mind az összes elhalálozásra vetítve. Ugyan nem minden dohányosnál alakul ki légzőszervi daganat élete során, ha azonban megfordítjuk a képletet, akkor azt lehet mondani, hogy becslések szerint a tüdőrákkal diagnosztizált betegek 90 százaléka az aktív dohányosok közül kerül ki. A betegség ötéves túlélési aránya 8-10 százalék körüli a magyar lakosság körében.

A rosszindulatú daganatok mellett számos egyéb betegség kifejlődésében vagy súlyosbodásában is szerepet játszhat a dohányzás hatása. E téren - a teljesség igénye nélkül - megemlíthetőek kardiovaszkuláris megbetegedések, a stroke, avagy szélütés, a cukorbetegség, a csontritkulás, a reumatoid artritisz, a makuladegeneráció és a szürke hályog, továbbá az asztma tünetei is súlyosabb formában jelentkezhetnek. A dohányzás növeli a tüdőgyulladás és a tuberkulózis (tbc) kockázatát, akárcsak egyéb légzőrendszeri fertőzésekét, illetve általánosságban véve gyengíti az immunrendszert. Végezetül meg kell említeni a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), amely az idült hörghurut és a tüdőtágulás egyidejű fennállásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Hasonlóan a tüdőrákhoz, a COPD-vel diagnosztizált betegek 85-90 százaléka is a dohányosok kerül ki, elsősorban 40 éves kor felett.

A passzív dohányzás veszélyei

Míg az aktív dohányzás káros hatását egyre többen felismerik, addig a passzív dohányzás jelentette rizikót sokan hajlamosak elbagatellizálni. Pedig a veszély igenis valós, amit jól mutat a WHO fentebb idézett számadata arról a több százezer halálesetről, amelyek ilyen okokból következnek be. Egy parázsló cigaretta éppúgy árasztja magából a káros vegyületeket a környezetbe, mint a dohányosok által kifújt füst. Mi több, az ártalmas anyagok többsége valójában nem az érintettek légútjaiban tapad meg, hanem a levegőt szennyezi, ezáltal bárki, aki éppen ott tartózkodik, belélegezheti azokat. Különösen jelentős ez a hatás beltéri környezetben, éppen azért Magyarországon a nemdohányzók védelméről szóló törvény minden munkahelyen, közösségi járművön, közterületen és egyéb közforgalmú intézményben csak az arra külön kijelölt - néhány kivételtől eltekintve nyílt légterű - helyen engedélyezi a dohányzást, beleértve a szórakozó- és vendéglátóhelyeket egyaránt.

Saját otthonában ugyanakkor itthon is bárki hódolhat ennek a káros szenvedélynek. A háztartások beltéri légszennyezettsége évente közel 4 millió ember korai elhalálozásában játszik szerepet világszerte a WHO számításai szerint, mindennek egyik alappillérét pedig a dohányfüst jelenti. A San Diego-i Állami Egyetem egy 2017-es tanulmánya kimutatta, hogy a dohányzás nagyjából megduplázza a szennyező részecskék koncentrációját a beltéri levegőben. Három hónapot felölelő vizsgálataik során a kutatók e részecskék között egyaránt kimutatták a nikotint és egyéb égési melléktermékeket, amelyek mind-mind súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.

A passzív dohányzás felnőttekre is kifejezetten ártalmas, de különösen veszélyes gyermekekre nézve. Kisgyermekek esetén a dohányfüsttel való érintkezés súlyosbíthatja és gyakoribbá teheti az asztmás rohamokat, légzőszervi panaszokat válthat ki, így például nehézlégzést és vissza-visszatérő köhögést, valamint növeli a légzőszervi fertőzéses megbetegedések előfordulásának gyakoriságát, beleértve a hörghurutot és a tüdőgyulladást is. Nemdohányzó felnőttek körében a passzív dohányzás hosszú távon egyebek mellett szív- és érrendszeri kórképek, stroke és tüdőrák kialakulásához egyaránt hozzájárulhat.

Mindezeken felül az orvostudomány jelenleg is vizsgálja az úgynevezett harmadlagos dohányzás szervezetre gyakorolt hatásait. A dohányfüstből származó káros vegyületek ugyanis nem csupán a levegőben vannak jelen, de megtapadhatnak bárhol a környezetünkben, beleértve például a ruházatunkat, a bútorokat, függönyöket és egyéb berendezési tárgyakat. Ezt követően, a szennyezett felületek megérintése révén ugyanúgy bejuthatnak a szervezetbe, hiszen a nikotin például a bőrön át is felszívódik, potenciális egészségügyi kockázatot magukban hordozva ezáltal. A harmadlagos dohányártalom nem szüntethető meg szellőztetéssel vagy légszűrő berendezések használatával, ahogy az sem segít, ha a lakás egy e célra elkülönített helyiségében gyújtunk csupán rá. Egyedül a lakás teljes füstmentességének fenntartása jelent megoldást.

Összességében fontos leszögezni, hogy a dohányzásnak nincs ismert kockázatmentes limitje, sem az aktív, sem a passzív formában. Már napi egyetlen szál cigaretta is fokozza a rák és a korai elhalálozás kockázatát. A leszokás ezzel szemben rövid és hosszú távon egyaránt számos pozitív hatást gyakorol a testre, mindemellett egyáltalán nem könnyű feladat. Sokak számára szinte leküzdhetetlen nehézséget jelent, hogy végleg letegyék a cigarettát, számukra is ajánlott azonban, hogy legalább keressenek kevésbé káros, füstmentes alternatívát. Habár sem a dohánymentes e-cigaretták, sem a dohánnyal készült, hevített cigaretták nem mondhatók egészségesnek, de a rövid távú kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy kevésbé károsak, mint a hagyományos dohánytermékek.

<strong></strong>

<strong></strong>

Ez is érdekelheti

dohányzás

Betiltsák-e a dohányzást? Itt a magyarok válasza

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

passzív dohányzás

Nem gyújthatnak rá ezentúl mások közelében a torinói dohányosok

rákterápia

„A rák ma már nem skarlátbetű” – a jövő terápiáját is bemutatták a Nemzeti Rákellenes Napon

<strong></strong>

<strong>A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.</strong>